"Meg vagy hívva?" Emlékszem, nagymamámnál ez azt jelentette: "meg vagy húzatva?"
Hát meg. Mármint meg vagyok hívva. De ha elmennék, meg lennék húzatva.
Szíves meghívást kaptam ugyanis két konferenciára. Mind a kettőt ugyanazok szervezik, egyazon eseménybe tömörítve. Hogy azt mondja: Első Magyar Világtalálkozó.
Már a nevéből, a hangzásából is sejthetik a tapasztaltak és/vagy vájtfülűek, hogy itt valami nincs rendben. Túl nagy a merítés. És sosem sült el jó semmi olyan szervezetecske és szervezés és szerveződés, amiben összekapcsolták a magyarokat és a világot. Gondoljunk csak a magyarok Magyarok Világszövetsége nevű rossz viccre, amit házi pénzgyárként üzemeltetnek, a magyar érzésekre rájátszva. Nos, én ennek a mostani akárminek is leginkább pénzszagát érzem. És igen, külön zavar ez a szag, ha közben magyar ügyek vannak a kirakatban.
No, jelen esetben pedig erről van szó, itt:
Alapítványi háttérrel szervezik ráadásul az Első Magyar Világtalálkozó nevű csodát - s tény, hogy ilyesmit rendesen, igazán világméretűen, azaz reprezentatívan, komolyan és tartalmasan megszervezni nem nagyon lehet, ha valami alapítványok állnak mögötte. Sőt, az alapítványosdi ugye nem is ilyesmiről szól - hanem egészen más a lényege. A pénz.
A rendezvényorozat programjai? Igen, kardinális kérdés. Tessék megnézni a honlapon. Eklektikus, maradjunk ennyiben. Ahol már a Szent Korona-tant is előhozzák, oda akár a Szomszédnéni Produkciós Irodát is meghívhatnák, határon túli magyar előadóként... Ez utóbbi még jobb vicc is lenne.
Szóval most a nagy ötlet az, hogy összehoznak valamit, Első Magyar Világtalálkozó fedőnéven. Ennek a keretében lesz például a Hungarikum és a Magyarsághíd elnevezésű két konferencia. S még hozzátenném ezt: "világ minden részéről, az összmagyarság valamennyi korosztályából mintegy félszázezer embert várunk".
Ó! Várni persze lehet. Én is várom például az álmaim megvalósulását, meg a feloldozást, vagy épp a lottó ötöst, a hatos buszt, és igen, sültgalambot is. De legalább nem akarom velük véresre keresni magam.
Ezen a rendezvényen, s ezen belül a konferenciákon ugyanis szép pénzekért lehet részt venni (és persze, igaz: a világban még sok hasonló kis cseles rendezvény van). Az is tény, hogy igen, sok olyan komoly konferencia van, ahol a résztvevőknek kell fizetniük azért, hogy ott lehetnek. Magam is jópár konferencián voltam már - igaz, hogy sosem kértek pénzt, de ez az én mázlim. Alapvetően a reprezentatív, elismert rendezvényeken akkor sem meglepő, ha gyakorta fizetni kell.
Csakhogy melyek itt a kulcsszavak? Ismétlem: komoly, reprezentatív, elismert. Aha. De ehhez képest, jelen esetben az "Első Magyar Világtalálkozóról" van szó. Alig több, mint egy MLM-termékbemutató, vagy a Köcsögdudán Játszó Házmesterek Galaktikus Találkozója.
Nos, nézzük, ehhez képest mik az ajánlatok és a díjszabás. Tovább nem is nagyon kommentálom már, beszéljenek a számadatok.
Hozzáteszem: a részvételi díjért cserébe semmi sem jár. A résztvevők a szállást és az étkezést is megszervezhetik külön, maguknak, saját szakállra. Ez ám az ügyes konstrukció: ismeretlen, irreleváns rendezvényre menjek, menjünk el meghívottként, lényegében önkéntes szervezőkké léptetik elő a meghívottak egy jó részét, amiért fizethetnek is a résztvevők. Készülj előadással, vagy légy hallgatóság, biztosítsd a tömeget tehát, valamint a programot is, aztán aludj, ahol akarsz és eszel, ahol tetszik. Egy rendezvénysorozat, amelyet jórészt azok dobnak össze, akik akik végül a bevételt is generálják - azoknak, akik fölöznek. Önszerveződés.
Ja, ja, végülis ez kell a magyarságnak. Önszerveződés. Csak valahogy a dolog hozadékéval, a bevétellel mindig más magyarok surrannak közben - míg a többiek okosoznak az előadótermekben.
De miket is beszélek... Teljesen meg vagyok hívva.
