Valamiféle fokozatos korszakváltás jelei ezek a sírkövek: sétálok a város legnagyobb temetőjében, és véletlenül megakad a szemem olyanok sírjain, akiknek a sajtótájékoztatóira, meg más ilyen eseményeire jártam a kilencvenes és a kétezres években, azaz a helyi politikai élet főszereplői voltak, most meg itt fekszenek, mégpedig egymáshoz viszonylag közel. Egyesekről tudtam, hogy meghaltak, másokról csak most, így tudtam meg.