Blogosz

MESE NINCS.

Boldog új évet, te szemét állat!

2019. december 31. 07:08 - BlogoszEditor

Ezt is nehezen hinném el, ha nem a saját szememmel látom. Annyi minden benne van abból, amiben és ahogy élünk, bár persze azért nem minden, mert ennél jóval többől áll össze ez a pocsolya.

Ülök a szinte teljesen üres buszon, amely befut egy megállóhelyre: egy tipikus viseletbe öltözött roma asszony egy szintén tipikusnak mondható, nagyobb csomaggal akar felszállni. Kiabál azonban utána valaki, hogy ne tegye, mert leejtette az egyik színes kendőjét, és ott fogja hagyni. De nem hallja, úgyhogy felszáll. Itt meg én mondom neki, mutatom is, hogy ott a járdán a kendője, vagy micsodája. De nem érti elsőre, hanem láthatóan azt hiszi, hogy a roma volta miatt épp zaklatom, és hozzá is lehet szokva ehhez, mert védekezően válaszol: “Van jegyem, van”. Mondom, semmi közöm nekem ahhoz, hanem ott a kendője, lent. Ezt már megérti, de azt mondja “mindegy már, maradjon ott”. A jármű közben elindul.

Ő viszont egy másodperc múlva már meggondolja magát, és szintén tipikusan, azzal a kívülálló számára teátrálisnak ható harsánysággal kérleli a vezetőt, oda is rohan hozzá: “Sofőr úr, sofőr úr! Engedjen leszállni, elejtettem valamit!” A vezető kinyitja az ajtót, a nő leugrik a kendője után – arra a pár másodpercre pont az előttem lévő ülésen hagyja a csomagját. Amint leszáll, a sofőr zárja az ajtókat, és megyünk is tovább.

Előreszólok én is neki, és erősítőként két, hozzá közelebb ülő lány is ismétli számára amit mondok: “Dehát a nő itt hagyta a csomagját...” A sofőr nem reagál, megyünk tovább. Egy idős bácsi viszont irritáltan motyog nekem valamit, amikor rákérdezek, hogy mit, le is int, és bár akkor sem tisztán hallhatóan, de valami olyasmit tanácsol, hogy hagyjam már a francba, hiszen megbaszhatják. Innentől csendben haladunk. Arra gondolok közben, hogy épp elmegyünk majd a tömegközlekedési vállalat közönségszolgálata előtt, esetleg leadhatnám ott a csomagot, de vajon fogja-e ott keresni, vagy inkább ugyanezt a buszt várja meg újra, amíg tesz egy kört. (Mellesleg a bácsi lapos pillantásaiból látom, hogy ha leszállnék a csomaggal, biztosra venné, hogy épp ellopom, bár ez tökmindegy. Amúgy nekem meg pont ez a sunyi bácsi gyanús, szerintem amint egyedül marad majd a csomaggal, ha lesz ilyen, beletúr. Na, mindegy.) Úgyhogy mielőtt leszállok, előremegyek a vezetőhöz, és mondom neki újra, hogy a nő csomagja itt maradt.

20190216_121619.jpg

"KING" – a kép csak illusztráció, ezt a város egy másik pontján készítettem, máskor

A sofőr első reakciója vállrándítás, ami nyilván annak szól, hogy az illető roma, úgyhogy le van ejtve a csomagja is. Azért rögtön finomítana is, mert mégis hozzáteszi: “Biztos fölösleges dolgok vannak abban. De azért hozza ide előre, majd megkapja, ha megvár.” (Én hozzam, bszd mg? Meg aztán ki dönti el, kinek mi fölösleges? És csak akkor kapja meg, ha megvár?) Ezek hangos kimondása helyett viszont jelzem is neki, hogy egyikünk sem tudja, mi van a csomagban – a nyomaték kedvéért hozzáteszem, hogy lehetnek benne például személyes iratai is. Én különben sem nyúlok hozzá, mivel alap, hogy meg kellett volna várni a tulajdonosát, azonnal, és ha már nem így történt, a vezetőnek kellene hátrajönnie, és betennie magához, a fülkébe, amíg visszaadhatja. De még ez utóbbi sem merül fel, hiszen roma a károsult: a sofőr nemcsak nem hajlandó hozzányúlni a táskához, hanem nekem is azt mondja, hogy oda, a fülkén kívülre tegyem...

Közben azonban megérkezünk, én leszállok, a néhány utas pedig kaján vigyorral utazik tovább: láthatóan picit viccesnek tartják, meg kicsit örülnek is, hogy ez a hülye cigány pórul járt, ehehe.

Na ja: harminc évvel a változások után vagyunk már, ugye – az elmúlt évtizedekben voltak pogromok is az országban, úgyhogy máskor megölték őket, a házaikat meg felgyújtották. Most csak ez, hiszen fejlődtünk is, ugye, meg épp ünnepek is vannak.

Boldog új évet, Románia, te szemét állat!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr5015373936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.