Blogosz

MESE NINCS.

Víz, állás, jelentés

2010. július 05. 22:38 - BlogoszEditor

Bárki bármit mond (bár e témáról ezzel ellentéteset nem nagyon szoktak), ez az ország nem egy(séges), s talán nem is lesz az soha. Sok a törésvonal, nemcsak régiónként, társadalmilag, történelmileg, etinkailag, hanem az égvilágon mindenféle értelemben.
Újabb példa erre a sokadik árvíz.

Figyelem, hogyan reagálunk, reagálok az ugyanolyan témájú hírekre - attól függően, hogy azok honnan érkeznek.
Néhány hete jöttek az első hírek a pusztító magyarországi áradásokról. Az itteni magyarok egy része egyből együttérzett. Például mi is. Az anyagországban járva még a ferihegyi reptéren is azt kerestük, hogy lehetne adokozni a bajba jutottak megsegítésére, van-e valahol valamilyen stand, ahol a pénzadományokat gyűjtik. (Amúgy nem volt, s az ezirányú érdeklődésemet is eléggé csodálkozva fogadták.)
Közben több itteni magyar szervezet - főleg az RMDSZ és az EMNT - is gyűjtési akciókat indított, meg segélyeket vitt. (Persze egymásra rálicitálva zajlott ez is, nagyrészt politikai érdekek, népszerűségvadászat okán, de erre most nem térek ki bővebben. Pedig vicces volt az, amikor az RMDSZ-közeli fiatalokat hazazavarták Magyarországról, hogy nem kell a segítségük, több faluban is hiába próbáltak szerencsét, magukat kínálgatva. És szánalmas volt az is, amikor Tőkés László maga vitt két dobozt, amíg fotózták, ahelyett, hogy egyszerűen elküldte volna a szükséges segélyszállítmányt, villogás nélkül).

Aztán jöttek a hírek a székelyföldi árvizekről. Ekkor már leginkább csak az együttérzés maradt a többi romániai magyarban. Ezen túlmenően már alig volt valami eksön.

Most pedig ismét itt vannak az áradások okozta tragédiákról szóló hírek, Suceava, Botoşani megyékből és más, túlnyomó többségben románok lakta régiókból. Erre már a fülünk botja is alig mozdul. Legfeljebb annyi a reakció, hogy "nocsak, nocsak, hm". Elég közönyösek vagyunk, hiszen a mostani áradások Moldovában, meg más hasonló, egzotikus, isten háta mögötti, talán nem is lézető területeken zajlanak.
Közben a román tévékben az megy, hogy "a mi országunk" milyen nehéz helyzetbe került, "a mi hazánk" ismét bajban van. Na meg az (egy szólást parafrazálva), hogy "a víz lefolyik, Románia marad".

Hát marad. Ebben a minden szempontból furcsa, barkácsolt, összetákolt, széteső mivoltában.
Mi pedig a hasadt, nemzeti kisebbségi viszonyulásainkkal.
Persze mindegyik érthető. Az ilyen helyzetekben sincs semmi változás hosszú évtizedek óta. Többek között ilyen attitűdöket eredményez az, ha az ember az anyaországa mellett él, kisebbségben.
De néha a (víz)tükörben joggal láthatjuk magunkat skizoidnak is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr742638077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása