Itt még csak 15 óra múlt, de látom, Ausztráliában már nyomják a tüzijátékot, ott már 2009 van.
Nálunk is még pár óra tehát, s máris gondolhatunk arra, hogy milyen jó volt ez a szilveszter, de milyen nyűgös minden alkalommal az év első napja, milyen nehezen múlik a fejfájás, milyen elszomorítóak most a karácsonyfán a díszek (sőt, van, akinek eleve a karácsony is az), milyen kár, hogy újév van, mivel ezzel a szabadságoknak is végük, mennyire furcsa, hogy a bensőségesnek mondott decemberi ünnepi idény után minden január eleje profán, néma, hideg, szürke, mintha sosem akarna majd elmúlni. Meg ilyenek.
Szóval végülis minden idényhez jár aktuális maceracsomag, ha az ember vevő rá.
Ha.
Szerintem az ilyen parázásoknál már csak az ilyenkor szokásos újévi fogadalmak nagyobb baromságok. Úgyhogy teszek én is fogadalmakat. Mert a baromságok ellen küzdeni baromság.
Újévi fogadalmam, hogy az eddiginél sokkal több humánumot viszek a mindennapokba, hiszen jobban oda kell figyelni az emberekre.
Ennek gyakorlati leképeződéseképpen két új gázsprayt veszek majd.
Mert a lakásban és a kocsiban lévőnek is két éve lejárt a szavatossága, pontosan holnap van a lejárat második évfordulója. S ugye nem is illendő, meg vélhetően egészségtelen, továbbá csak nagyon kevéssé humánus adott esetben olyan termékkel telenyomni a másik ember arcát, amely kifutott a jótállásból. Ennyit a lelki rezdülésekről, az újév generálta belső megtisztulásról.
Külsőre is változtam ugyanakkor. Minden arcszőrzetemet levágtam.
Na, most meg várom, hogy visszanőjön.
Ugyanis a külső megtisztulás első fázisában - bajusz nélkül - úgy néztem ki, mint Jeszenszky Géza. Ez még elmegy.
De a második fázis - a szakáll lehántása - után már Jáksó Lászlót véltem felfedezni a tükörben. És ugye igencsak tragikus, amikor az ember 34 évesen, egy téli estén gyanútlanul borotválkozva váratlanul arra jön rá, hogy (bizonyos feltételek mellett, adott fényviszonyok közepette, megfelelő szögbe állva) jáksoid.
Ezért a borotválkozás után azonnal intenzív arcszőrzet-növesztésbe kezdtem.
Vissza a dzsungelbe inkább!
Egyelőre csak a szokott sebességgel halad (úgy nő, mint csigában a forradalmi lendület). Ám az új évben vélhetően csakrikus-traumatikus, karma kagyü-gügye gügü bubu nyihaha prezentációkat és woodoo-buddhista, triviál-jóga tanácsokat is meghallgatok majd arról, hogyan gyorsíthatjuk lelki gyakorlatokkal belső bajszunk és szellemi szakállunk nekiveselkedését, majd miként exteriorizálhatjuk a sörtét, illetve milyen bamba-mantra és gyatra-tantra gyakorlatok segítségével küzdhetünk a bennünk lakozó Jáksó ellen.
További törekvéseim közé tarozik, hogy a jövőben hetente már csak legfeljebb egyszer kapjak agyvérzést amiatt, hogy a PSD már megint visszajött. Igyekszem majd nem sárgaságba esni az undortól, ha az ezektől az alakoktól újra hemzsegő sajtótájékoztatókra megyek, telefonon beszélek velük, vagy ilyen anyagokat olvasok, ilyen hírműsorokra kapcsolok.
Egy másik erőpróba, hogy nyáron megpróbálok majd kivételesen nem kimenni a Szigetre.
Bemegyek viszont az egyetemre és leállamvizsgázom, de rögtön utána le kell beszélnem magam arról a valóban fölösleges úri passziómról, hogy doktorálni akarjak.
Külön erőfeszítés, hogy 2009-ben nem fogom úgy gondolni, hogy minden szemétséget helyre kell hoznom ebben az országban, nem akarok majd igazságot tenni, mindenféle közügyben eljárásokat kezdeményezni, megtenni amit egy állampolgár megtehet - csinálja most bárki más.
Ezzel összefüggésben nem fogom többé hangoztatni, hogy pozitívan kell a dolgokhoz állni, és azt sem, hogy Romániában minden téren lassú de biztos előrehaladást látok az elmúlt években - mert most már megint nem láthatunk ilyeneket, sőt, visszalépésekről tárgyalhatunk minden téren.
További kardinális kérdésként megpróbálok majd rájönni, miért teljességgel játszhatatlan a S.T.A.L.K.E.R. második része, miért nem tudok egy-egy hét alatt sem pár méternél nagyobb előrehaladást elérni benne, amikor pedig az első részén úgy mentem végig, mint kés a vajon.
Emellett igyekezni fogok általában mindent lazábbra venni (bár ha ennél is lazábbra veszem, akkor széteshet).
Meg biztosan lesznek még hasonlók, de nem folytatom, mert mindjárt indulnom kell.
Boldog új évet tehát mindenkinek!
A régi pedig kapja be és húzzon el.
BÚÉK és BÁNATÉK vele együtt.