Persze ez már a bőr lehúzogatása a döglött borzról - épp ezért meg is ígértem magamnak, hogy nem veszek részt benne. Azaz egy szóval sem népszerűsítem azt, hogy mostanra elkészült és tüstént megjelenik a Kispál sokak számára emlékezetes búcsúkoncertjéről szóló rendhagyó búcsúfilm. Akármennyire is jó kis moziélménynek ígérkezik ez, akkor is már csak lecsupaszított üzlet, a lenyúzása annak, ami a nyáron kimúlt, amitől elbúcsúztunk - s mint ilyen, méltatlan.
Ám váratlan kis érdekesség jött közbe. Még nem sokan tudnak róla, de kémeim már jelentették: Nagyváradon is lesz egyetlenegy vetítés.

Jeleztem már, hogy az RMDSZ csak az ürügyet keresi ahhoz, hogy ebből a kormányból szépen eltűnjön - megpróbálva a maradék népszerűségét összesepregetni. (Hátha ez a söpredék elég lesz még nekik a parlamentbe való újabb bejutára.)

Most újabb ürügyük van:

Némi kis fenntartással, de elfogadható épp, ha valaki azt mondja: a kettős állampolgárság a közeledést szolgálja.
Ehhez képest ma a kettős állampolgárság kapcsán kerestem egy információt - s azt látom, távolodunk.

Nem írom ide a nevét, mert annyira nem jó hely. Ellenben a poén kitűnő.
A lényeg, hogy száz százalékot ugrott az adott váradi lokál humor-együtthatója - a kézszárító piktogramjának műfordítása miatt.

Nagyon helyzetben van Ákos, a Fidesz leghíresebb dalnoka. Most úgy adhat ki új lemezt, hogy az ő csillaga jött fel, s végre nem ellenzékből kell megénekelnie az általa megváltásnak tartott jövőt, hanem már itt is van.

Furcsállom ezt az egész Ákos-botrányt.

Egyesek szerint románok, mások szerint nemváltók, vagy épp állatok. :)
Mindre volt ma példa.

Hívom a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságát. Egy anyag készül, ahhoz gyűjtök információkat. Kedves is a hölgy a vonal másik végén. Szolgálatkész, operatív, profi. És a végén meg is adja a főnöke számát. Mégpedig a következő szavakkal teszi ezt a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság (!) munkatársa:
- Önöknek, románoknak a következő előhívószámot szükséges még tárcsázniuk...

Az teljesen mellékes, hogy megbukott-e ma a kormány, hiszen jobb nem jönne helyette. Sőt.

Ami viszont sokkal érdekesebb volt, az szerintem az, hogy a Bukarestben tüntető, hatalmas méretűre ígért, felbőszült tömeg kábé akkora volt, mint amekkora a rég cikinek számító, kiégett Guns N’Roses első romániai koncertjén volt a román fővárosban, egy hónapja.

Azt mondja az MTI: "A Transparency International ma ismerteti 2010-es nemzetközi Korrupciós Érzékelési Index (CPI) adatait."
Majd előzetesként felidézi a hírügynökség a tavalyi korrupciós listát, s a helyezések okait is - többek között így: "Szlovákiában a korrupciós botrányok eredményezték a komoly visszacsúszást."

Azért ez fantasztikus, nem?
A felismerés lobogó lángész fényénél születhetett: a korrupciós ügyek döntik el azt, hogy a korrupciós listán hova kerülsz...

Nem ártott volna erről a frissen felfedezett összefüggésről szólni Romániának is, amelyik - az előbb végül közzétett friss adatok szerint - megint Európa egyik szégyenfoltja.

Egy 5. ligás vidéki focimeccs végkimenetelébe akart ezúttal beleszólni az Európai Parlament alelnöke. Nem vicc, bár nevetni lehet rajta: egyenesen a Rév-Partium ESK mérkőzés újrajátszását akarta elérni Brüsszelből.
(Ha meg az UEFA tudomására jut ez, akkor az érintettek végképp megtudják, mennyire nem vicc amit tettek...)

Ki más lehetne az illető, mint az EP-alelnökként láthatóan nagyon elfoglalt Tőkés László?
Levelet küldött ugyanis a Bihar Megyei Labdarúgó Egyesületnek, amelyben azt kérte, játsszák újra a 2-2-re végződött meccset. És nemhogy igyekezett volna legalább nem belekeverni az EP-t az ilyen kis bundagyanús játszadozásokba, ellenkezőleg: egyenesen ő maga írta a levelében, hogy az Európai Parlament alelnökeként szorgalmazza ezt. Mi több, arra is hivatkozik, hogy ezen posztján a sportügyekért is felelős.
Na persze valójában nem a felelősségérzet hajtja ismét ilyen tévutakra. Sokkal inkább azért érdekli ennyire az összecsapás sorsa, mert az egyik csapat, a Partium éppen az ő Máté nevű fiáé.

Találtam egy újabb bájos kis kordokumentumot.
Annyira jellemző.

"Kérjük, ne ragasszanak hirdetményeket az ablakra.
Az előcsarnokban van erre a célra hirdető."

Itt van a Fidesz államfője, nem messze tőlünk: Schmitt pár száz méterrel odébb már nyomja valahol, a nagyváradi látogatása során - de nekünk semmi dolgunk vele.
Sőt, más dolgunk van a városban. Állunk a villamosmegállóban, jó sokan. Köztük egy kolléganőm egy másik laptól, meg én. Mellettünk egy hatéves forma kisfiú ül a padon, lógatja a lábát és érdeklődően vizsgálgat mindent. Az édesanyja pedig megállás nélkül nevelgeti:
- Mit csinálsz? Hova nézel? Minek forgolódsz? Most mit akarsz? Viselkedj jól! Legyél rendes! Csak szépen, ügyesen!
A srác egy szóval sem reagál.

Na mindegy, közben mi beszélgetünk a kolléganővel. S felvetem:
- Hallottad, miket mondott Schmitt Pál az autonómiáról Bukarestben? A hölgy nincs elemezgető hangulatában, ellenben szókimondóban igen:
- Ja. Tulajdonképpen azt üzente minden magyarnak, hogy kuss.

Erre a kisfiú felkapja a fejét, s odafordul az anyukájához, kedves, érdeklődő, csengő-bongó hangon:
- Anyaaa! Mit jelent az, hogy kuss?

Dacára az összes eddigi jelnek és ténynek, egyre több konkrét tartalmat látszik kapni a kettős állampolgárság.
Eddig ugye főleg amiatt volt divat fanyalogni a fanyalgóknak, hogy "persze, magyar útlevelet biztosan nem adnak", meg "ugyan, hiszen még vacak szavazójog sem jár vele".

Hát, figyu: nem így lesz.

Schmitt Pálnak nem áll jól, ha mosolyog.
És nekünk sem áll jól, ha ő mosolyog.

Minthogy a Fidesz-úthenger hónapok óta megállíthatatlanul robog, most az MR2 - Petőfi - rádiót is eléri, és pillanatokon belül begyűri maga alá.
Ami kijön majd az úthenger végén, az pedig ugyanaz a lapos, szürke, érdektelen semmi lesz, mint amilyenek a kereskedelmi rádiók.

Arról van szó ugye, hogy a Fidesz épp ezekben a hetekben teljesíti be a média leuralását. És ennek egy epizódjaként még a héten kinevezik az MR2 új vezetőjét. Akinek az első intézkedése az lesz, hogy kinyírja és a földbe döngöli azt, ami most az MR2.

Az szerintem is igaz, hogy jó vitatéma, mennyire volt köszszolgálati a mostani formátumával az egész nap zenét sugárzó magyar kettes. De amíg ezen vitatkozgattunk, addig is mehetett a háttérben ez az egészen jó, alteros zenéket nyomató adó.
Szerintem amúgy a megoldás az, hogy a kereskedelmi rádiók közül ez volt a leghallgathatóbb közszolgálati csatorna.

Megint maszkot fog váltani az RMDSZ: már készülnek arra, hogy egy jól kiválasztott pillanatban szépen megpattanjanak a kormányból. Ez azért fontos nekik, mert a mostani kormányzásuk során annyira zuhant a népszerűségük (ha ezt még egyáltalán népszerűségnek lehet nevezni), amire még nem volt példa a történetükben.

Úgyhogy ügyesen kilépnek majd valamikor, bízva abban, hogy mire eljön a következő voksolás, választóik nagyrésze nemcsak az felejti el, hogy mit tettek a kormány tagjaiként, hanem azt is, hogy egyáltalán már megint kormányon voltak.
S akkor az amnéziások ismét beszavazzák őket a parlamentbe - aholis újra elkezdhetnek helyezkedni azért, hogy megint kormányra kerüljenek.
Sőt, az is lehet, hogy nem is kell várniuk addig, hanem - ha a mostani csapat megbukik - egy felálló új kabinetbe is be tudják majd lopni magukat, álljon az akárkikből.

No, de most még ott tart a dolog, hogy ha egyáltalán akarnak még maguknak választókat, akkor hamar feledtetniük kell mindazt amit eddig tettek, illetve azt is, amit nem tettek. S a nyomok eltüntetésének legjobb módja, ha jó messzire elhúznak a tetthelytől, s ellenzékben ártatlankodnak egy keveset.

Már nem csak én mondom, meg nem pusztán itt látjuk még jópáran, s nem is csak nyugati politikusok (pl. az EP egyes tagjai) hangoztatják bizalmasabb beszélgetésekkor régóta - hanem immár a román államfő védelmi tanácsadója is jelezte, nyíltan: csak kamuznak nekünk, magyaroknak a politikusaink, hazudnak a szemünkbe.

Tegnap Váradon járt Iulian Fota, Traian Băsescu elnök védelmi szakértője. Elég sok általánosságot mondott a sajtótájékoztatón - következésképpen elég kevés használható, rendes anyaggá formálható témát érintett -, úgyhogy a román sajtó például megpróbált magának egy kis gumicsontot előszedni. De még ez sem sikerült.

Előhozakodtak ugyanis azzal, aminek az üres duma voltáról már itt is tettem említést, nevezetesen, hogy Tőkés László nemrégiben ráijesztett a tunya RMDSZ-re, bejelentve, hogy kész új párt alapításába kezdeni, amely úgymond "az autonómia ügyét képviselné".
Ha valakinek még mindig illúziói lennének, az most újabb szemüveget kaphatott. A román kolléga ugyanis kis írnivalót akart magának összehozni azzal, hogy felvetette a román honvédelmi szakértőnek: ez az állítólag autonomista magyar párt nem jelent-e nemzetbiztonsági fenyegetést. Iulian Fota azonban nem segédkezett sem a román médiának a témagyártásban, sem Tőkéséknek az álságos manővereiknek a reklámozásákban. Az elnök tanácsadója lazán elmondta: "Tőkés akcióinak tárgyalása hamis probléma. Az ilyesmi nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot." Majd hozzátette a légyeget: "Tőkés lépései csak egy politikai játék részei."

Ritkán van nézhető film a multiplexben. Jó: a multiplex már csak ilyen, eleve a formátuma, a koncepciója is meghatározza ezt.
Csakhogy nálunk még ez sem ilyen egyszerű: itt a multiplexek néha kicsit jószolgálati vonzatú vetítéseket is felvállalnak, amelyek viszonylag kevesebb pénzt hoznak. Így került most a moziba valami nézhető.

Úgy nézem, végül egy lyukas garast sem adok az iszapkatasztrófa károsultjainak.
Nem mintha nem akarnék segítséget nyújtani, de egyszerűen nem hagyják az illetékesek. Sőt, valójában közömbösek az egész iránt, még kormányszinten is.

Eleve azzal töltöttem a múlt hét utolsó napjait, hogy nyomoztam, hogyan lehet adakozni.
Emelt díjas telefonszám hívásával, vagy SMS küldésével sehogy, ilyesmi külföldről nem működik.
Nyitottak viszont olyan bankszámlákat, amelyekre elvileg külföldről is lehet pénzt utalni. Ilyet hozott létre például Devecser önkormányzata, meg a Magyar Vöröskereszt, sőt, a magyar kormány is (az egyik előző bejegyzésemben ott vannak a konkrétumok).
Csakhogy egyik sem használható lényegében.

Ma megint leszereltette az önkormányzat Nagyvárad központjában azt az öt magyar nyelvű utcanévtáblát, amit már máskor is levettek, s amit pár napja rakott vissza Tőkés és az EMI.

A komédia szereplői közül mindenkinek érdeke, hogy ez így menjen. És senkinek nem érdeke, hogy rendeződjön.

Végre őszinteségi rohama volt valakinek a politikában. S ennek nyomán megerősítést nyert az is, amire tippeltem: Tőkésék igazából csak ijeszgetik az RMDSZ-t és az MPP-t azzal, hogy új pártot alapítanak. Nem akarnak ők sem semmit, csak egy asztalnál dorbézolni azokkal, akik régóta ott híznak.
Tényleg azért dobták be ezt a pártalapítást, hogy könnyebben zsarolhassák, fenyegethessék az RMDSZ-t és az MPP-t. És fenyegetik is: immár egyenesen atombombával! Ha nem kapják meg, amit akarnak, robbantani fognak.

Persze az utóbbi kettőt sem kell félteni, hiszen az ő politikai eszköztáruknak is régi, kedvelt eleme a zsarolás és a fenyegetőzés. De most Tőkésék átmentek terroristába, sőt, öngyilkos merénylőbe.
A hadüzenetet ma írta alá Tőkés sok jobbkeze közül az egyik: Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Toró mai internetes sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott a pártalapítási szándékukról, hogy "a helyzet atombomba birtoklásához hasonlít". El is magyarázta: Hirosima óta egyetlen nagyhatalom sem használt ugyanis ilyet, de csak az foglalhat helyet egyenlő félként a tárgyalóasztalnál, akinek van.

Na, ez már döfi!
Már csak annyi hiányzott, hogy valami faliszőnyeg előtt ülve, gépkarabélyt ölelgetve, fekete maszkban jelentse be Toró, hogy atombombájuk van, s nem félnek használni, ha nem teljesülnek a követeléseik. S közben Tőkés a Koránból idézgethetett volna a homályos VHS-felvételen. (Amikor még keresztyén harcos volt, akkor úgyis előszeretettel hadonászott, csapkodott a Bibilával is.)

Sőt, hogy az EMNT szokatlan őszinteségétől igazán leessen az állunk, Toró még olyat is mondott, hogy készek ejteni a pártalapítás ötletét, ha az RMDSZ-től és az MPP-től "értelmes ajánlatokat" kapnak.

Na összegezzük akkor ezeket a párjukat ritkító bejelentéseket.

Hallhatóan is nagy baj van Devecseren és Kolontáron. Felhívtam az előbb a két, vörösiszap-katasztrófa sújtotta magyarországi település vezetőit (több településre is betört az ár, de csak e kettőt sikerült most elérnem). A kis életképekből is kitűnik, hogy igazi tragédia zajlik, napok óta, folyamatosan. S még nagyon sokáig.

Az átszakadt gát: egymillió köbméter vörösiszap szabadult rá a lakott
területekre

Mindkét település esetben azt akartam megtudni, milyen módon segíthetnek a romániai magyarok, léteznek-e innen is hívható telefonvonalak, SMS-számok, valamint melyek a vonatkozó bankszámlaszámok, továbbá van-e más lehetőség. Mindezeket ugyanis közölni akarom a sajtóban.

Itt nálunk már elég késő van, fél tíz körül járt, amikor az előbb Devecserrel kezdtem.

Átvillant az agyamon, hogy már megint miféle fejés van ennek is a hátterében, de aztán már másra figyeltem: amikor Tőkés László vasárnap Nagyváradon tartott tájékoztatót, s bejelentette, hogy az EMNT úgynevezett "demokráciaközpontokat" hoz létre mindegyik (?!) romániai megyében, rögtön azt a puzzle-t kezdtem el fejben kirakni, hogy most épp miféle Fidesz-pénzek leszippantása, majd eltapsolása is lesz ez valójában. Ám akkor nem volt sok időm rakosgatni, mivel más téma jött, meg ugye amúgyis épp munka volt.

Aztán még néhányszor eszembe jutott, de sosem olyankor, amikor rendesen végig tudtam volna csinálni, hogy összeálljon a kép. Annyira jutottam, hogy biztosan Budapesten lesz valami ilyen pénzdobálás, s abból átgurul majd pár köteg ide is.
S íme, most megvan: nem is kell nekem kiraknom végig, hiszen a másik oldaláról meg elkezdte más, s összetalálkoztunk.

Újabb romániai magyar párt alakulhat. Legalábbis újra erről beszélt ma Nagyváradon Tőkés László. Azt persze még mindig nem tudni, hogy valóban meglépik-e ezt, vagy amikor időnként erről beszélnek, akkor csak beijesztenek, belengetnek az RMDSZ-nek és az MPP Szász-vonulatának is, hogy így szerezzenek jobb pozíciókat az ügyeikben, machinációikban.

Minden esetre jelenleg egyre többen vannak, akik szívesen látnák szívni az RMDSZ-t. Oké, jogos, egyre jogosabb - ám gondoljunk bele, mi lenne a fincsi orgia után, reggel.
És nem arról az elcsépelt butaságról beszélek, hogy "jaj, a megosztás kiejtené őket a parlamentből, s ez baj". Kiejthetné éppen, olyan nagy baj nem is lenne amúgy, megosztás pedig nem lehetséges, mert egység eleve nincs - de ilyesmiről nem lesz szó, odáig nem mennek el Tőkésék sem soha, az nem érdekük.
Ehelyett arról beszélek, hányszor csalták lépre a választókat csak az elmúlt húsz év során, mindenféle "alternatíva" és "változás" ígéretével. A Demokrata Konvenciótól Băsescuig terjednek a példák országos szinten. Romániai magyar vonatkozásban pedig sokáig az RMDSZ-től csak az RMDSZ-ig terjedtek - aztán amikor bejött az MPP is, akkor még nagyobbakat csalatkozhattunk azon, hova jutott ez is. És most Tőkés jön azzal, hogy pártot alapítanának.

Ez a zsidó dilemmája: disznóhús ingyen.

Szerénység és tipográfia szempontjából is gyönyörű ennek a kiadványnak a fejléce. Egy parlamenti képviselő hírlevele: igazi kis gyöngyszem. Ha az ember nem látott még gyöngyöt. Nézegetem már pár lapszám óta e hetyke-önsztároló fejlécet.

Ám az igazi báját az adja, ahogy lenullázza az alatta található összes szöveget.
Valóban fölösleges is a sok szép szöveg. A két kép önmagában mutat mindent: helyzetet, viszonyrendszert, alapállást és hozzáállást.

Felemásra sikeredett a Rövid Dráma Fesztiválja, ha az olyan magyar produkciókat tekintjük, amelyek érdekesebbnek ígérkeztek.
Alapvetően most is román nyelvű előadások jellemzik ezt a váradi eseménysorozatot, amely a maga nemében egyedi az egész országban - s a román társulatok többsége általában erős is. Ami a program magyar részét illeti, két olyan produkció volt, amely igazi csemegének ígérkezett. Gianina Cărbunariu mady-baby című darabját a temesvári magyar színház művésze, Borbély B. Emília adta elő, egy mikrobuszban, amely a nézőkkel és a színészel együtt a városban körözött közben. A másik Hobo műsora, a Csavargók tízparancsolata volt. De biza mindkettő másfajta meglepetéseket is okozott, mint amire számíthattunk.

Visszakerültek a helyükre azok a váradi magyar utcanévtáblák, amelyeket pár napja szereltetett le az önkormányzat. Ez nagyon helyes. És ennyi számít.

A többi meg szánalmas, de törekedjünk arra, hogy ez ne vigyen tévútra minket, ne zavarjon be. Hiszen láthattuk: Tőkés László is fontosnak tartotta, hogy villogjon egyet, ezúttal a táblákkal. Mint ahogy máskor meg az RMDSZ próbál mindenféle szemfényvesztéssel emelni egyet az egyre súlyosabb népszerűségi indexén. Ez már csak így megy: minél kevesebbet oldanak meg a közösségük számára, annál többet kell szoláriumozniuk a rivaldafényben. Hogy nagyon tetszetősnek tűnjenek.

De jobb, ha ilyenkor oda sem nézünk. Ne hagyjuk a szimbolikus - és ezért fontos - ügyeinket lejáratni azok által, akiknek valójában rendezniük kellene az összeset. Attól, hogy az RMDSZ vagy Tőkés fotóztatja magát egy-egy ügy társaságában, még igenis lényegesek maradnak szegény ügyek.

Ahogy sok tízezren kapnak ilyen és ehhez hasonló hazug üzeneteket időnként, most végül megkaptam én is. Ezúttal épp a Voda nevével élnek vissza, az ő nevükben hazudva várják, hogy felhívjam a megadott számot, s leterhelhessék a számlámat, meg kidumáljanak belőlem valami "kezelési költséget" a pénz átutalásához.

Kicsit már zavar. Mivel ilyen random SMS-ek az én telefonomon is fennakadtak már régebben is. Voltak már a vonal másik végén virutális prostik, üzleti ajánlattal kecsegtetők, meg egyszerűen hülyeségeket írogatók, hiszen minél több szöveges üzenet, annál több bevétel nekik, bármiről is szóljon az az SMS.
Szerintem legjobb elintézni ennyivel (vagy méginkább ennyivel sem) - én legalábbis most ezt válaszoltam az illető bűnözők által megadott számra.

Aha, ahogy én azt elképzeltem...

Szűk négy hónapot bírtak ki Nagyváradon azok a legújabb magyar utcanévtáblák, amelyeket az EMI nevű szervezet helyezett ki május 26-án. Ma az önkormányzat küldött néhány munkást egy határozattal, na meg csavarhúzókkal, s egyszerűen leszereltette a névtáblákat. Szám szerint ötöt kaptak le, mégpedig egyházi és magántulajdonú ingatlanok falairól.

Ezzel újra eszünkbe is idézte a városvezetés: a magyar elnevezések ügye máig nincs megoldva Nagyváradon. Igaz, a románoké sem, de azzal nem vacakolnak, az rendben, maradhat ahogy van.

S ennek a magyar ügynek a rendezetlensége mögött sem kizárólag román kerékkötés áll, ó, dehogy.

Örömmel vehettük tudomásul annak idején, hogy megszűnik a barbár csörtetés két műfaja is Nagyváradon.
Az esküvőkkor felálló konvojok nem dudálják szét többé - kültelki, ámde urbánusan mániákus balkáni paraszt módjára - a várost. Emellett a gázoskocsik érkezését sem jelzik többé úgy, hogy az utcákon, tereken jól megkongatják a palackokat, olyan hangulatot teremtve, mintha a csorda érkezne haza a legelőről. Sőt, még bónuszként azt is remélni lehetett, hogy vége szakad az ötvenes évek rémes köztéri "hírközlését" idéző gyakorlatnak, amely szerint hangszórókból kell üvöltenie valami szövegnek, autókra szerelt hangosbemondók vonszolják végig a városon és az idegszálainkon a reklámszöveget.
Szóval üdvözölhettük ezen zajforrások elnémítását - mivel az önkormányzat tudatta a sajtóval, hogy immár helyi tanácsi határozat van a tiltásukra, s azt alkalmazni is fogják.

Azóta eltelt kábé egy év. S ismét egyre gyakrabban hallhatjuk városszerte, ahogy a sok king kongat, számos kolompár kolompol, s tulkok tülkei is intenzíven szólnak e zsibvásár közepén.
Mintha lett volna pár hónapnyi viszaesés (többekkel beszéltük, másoknak is úgy tűnt), ám most behozzák a lemaradást.

A szerkesztőség ablakából ki is szóltam már a gázosoknak, hogy hagyják abba a rendszeres zajongást, mert helyhatósági döntés tiltja. (Ha már az ép ész nem.) "Jó, jó, tudjuk, igaz" - volt a válasz.
Ám mint végül kiderült, nekem nincs is igazam, ők meg rosszul tudják.

A kezembe került a nagyváradi börtön kivonatos történelme. Ezt maga a börtönigazgatóság adta ki, egy belső személyzeti tréning munkaanyagának részeként - s jellemző a jelenkor "tudományosságára", hogy bár az egész történeti rész egyetlen oldalas csupán, ők monográfiának nevezik.

No, de így is találni benne megmosolyogtató kuriózumot.

Szerepel ugyanis benne, hogy a Magyar Királyi Locumtenentiális Tanács [(lat.): helytartótanács] 1846 június 12-én érdekes határozatot adott ki. Ez arról rendelkezett, hogy "a váradi börtönben ezentúl csak olyan fogvatartottakra lehet bot-, illetve korbácsütéseket mérni, akik kibírják ezt a büntetési formát, s ezt orvosi okmány is igazolja".