Nincs kártékonyabb falka jelenleg Nagyvárad számára, mint a PD-L.
Ezeket az embereket fél évvel ezelőtt - a helyhatósági választásokon - elseperték a voksolók: nemcsak Várad, de a megye vezetéséből is kipucolták őket. Így arra lehetett gondolni, hogy nem okoznak majd több kárt egy darabig (esetleg lesz más csapat helyettük, amelyik kárt okoz).
Tévedtünk azonban: a nehézfiúk bepöccentek, visszatértek és rombolnak.

Az önkormányzati voksoláson ugye akkora pofont kapott a várost hosszú ideig vezető PD-L, hogy egyhamar nem felejti el: a Filip-Groza-Seremi-rezsimet már az első fordulóban kiparancsolták Váradól a választók. Második forduló nem is kellett a PNL-s Bolojan megválasztásához, s bónuszként a Megyei Tanácsot is átvették a libik. Ezt a pofont akarja most visszaadni a PD-L.
Mindannyiunknak. Sokszorosan.

Fantastic four: Filip (balról), Seremi, Groza és Bot

Már júniusban, a helyhatósági voksolás utáni egyik bejegyzésemben jeleztem itt: a vesztesek képtelenek belenyugodni abba, hogy elég volt belőlük.
Annak idején a PD-L-s Groza Mihai úgy állt fel a váradi polgármesteri székből, hogy megfenyegette az ő(ke)t elküldő váradiakat: "A további fejlesztésekhez szükség lenne kormánypénzekre is, de úgy hiszem, hogy ezekből kevésbé fog városunk részesedni. Tehát nagyon nehéz lesz. Az idő majd igazolja ezt. Természetesen ezt ne vegyék fenyegetésként, de ebben már van tapasztalatunk, ugyanis a váradiak mindig is fordítva szavaztak."

Akkor azt hihettük, hogy pusztán egy gonosz ember szánalmas hőzöngéséről van szó.
Mostanra bebizonyosodott: nem csak egy gonosz van a PD-L-ben helyi szinten.
Hanem ez a párt teljes valójában ezt a szerepkört szánja magának - és gyűlöli a karmai közül kiesett Váradot. Na meg persze azt sem szívleli, hogy a zsé más érdekcsoportok kezelésébe kerül át, s ők csak áttételesen részesülhetnek belőle.

Mert nézzük csak az utóbbi napok hetek történéseit.
A helyhatósági után eljött ugye a - pár nappal ezelőtt lezajlott - törvényhozási választás is. Erre készülve Filip, a volt váradi polgármester rájött, hogy Váradon neki babér nem terem - úgyhogy itteni lakosként még azt sem vállalta be, hogy itt induljon szenátori helyért. El is húzott gyorsan egy másik választókörzetbe, s onnan kapaszkodott be végül a törvényhozásba.
A polgármesteri székben párttársa, Mihai Groza követte őt ideiglenesen - de a helyhatósági voksolások nyomán neki is mennie kellett. Most a parlamenti választásokon ő is jelölt volt, de ő Váradon indult - és bukott.
Csapatuk másik tagja, a Megyei Tanács volt alelnöke, Ştefan Seremi ugyan most bejutott a törvényhozásba, de ezzel egyidőben ő is azon dolgozik, hogy nekünk rosszabb legyen.

Annyira rosszul érzik manapság magukat ezek az illetők az általuk hosszú időn át vezetett Váradon, hogy még hisztikre is képesek.
A Bihar megyéből megválasztott honatyáknak két napja, ünnepélyesen nyújtották át a képviselői és szenátori bizonylatokat megyeszékhelyünkön. Ám Filip és Seremi még azt is megtagadta kezdetben, hogy közös fotózkodáshoz beálljon a többi párt megválasztott reprezentánsaival.
Gyerekes és nevetséges húzás.

Az azonban már komoly, hogy mi minden másban is a harag és a bosszúvágy vezérli őket.
Mostanság kezdett ugyanis igazán megmutatkozni, hogy Groza fennebb említett fenyegetőzése nemcsak múló düh volt.

Hiszen azt láthatjuk, hogy a PD-L képviselői a nagyváradi helyi tanácsban és a Bihar megyei tanácsban is folyamatosan akadályoznak midnent. Ez az egyetlen elfoglaltságuk - de ebben következetesek. Minden fejlesztési projektet, minden jó felvetést, minden olyan kezdeményezést megtorpedózi igyekszenek, ami a város és a megye javát szolgálná. Futószalagon szavaznak csakis nemmel, az égvilágon mindenre. Nem, nem, nem és nem. És nem. Nem.
Most a PNL és az RMDSZ kezében van a vezetés mifelénk, a PD-L pedig átment partizánba. Sőt, szövetségest is talált ehhez, az általa olyan sokat támadott PSD-ben. Így szavaznak le aztán az égvilágon mindent amit tudnak, válogatás nélkül. Hadd szívjon Várad és a megye is, ha ők is szívtak a választáson.
Mert egyértelmű: a PD-L itteni emberei képtelenek úgy felfogni, hogy demokratikus választáson alulmaradtak. Ők csakis azt látják, hogy Várad elhessegette őket a pénzforrásoktól - s emiatt mindenképp rá kell lépni a nyakas település és régió torkára.

A Cséke-Pustztahollód választókörzetből parlamenti képviselővé avanzsált Seremi közben még megyei tanácsos is. Ő így adta a nagyot a Megyei Tanács legutóbbi ülésén: "Adok én nektek most leckéket!" A pár napja Szalonta környékén szenátorrá választott Filip egy friss nyilatkozatában így erősített rá erre: "Én, Bot és Seremi csak azokat a Nagyváradot érintő projekteket fogjuk támogatni a törvényhozásban, amelyekben mi hiszünk. Másokat nem, mert azok vagánykodó projektek."

Kösz.
Szóval nemcsak városi és megyei szinten nem számíthatunk rájuk, de a parlamentben is úgy "képviselik majd az érdekeket", ahogy a saját érdekük diktálja. Oké, nem egyedi ez, sok honatya így tesz - de ilyen nyílt impertinenciával, ennyire kárörvendő, s bosszúálló módon még nem hangoztatta ezt senki.
Nem is értem, miért kell ezt így elmondani, minek mondatok megformálásával fáradniuk a hisztizsákoknak.
Hiszen Flilip mondhatná egyszerűen ezt a váradiaknak, megyebelieknek: "Nyenyenye-nyenyeee-nyeee...!" Seremi foghalmazhatna ekképpen: "Nánáná-ná-nánáná...!" Groza bevállalhatná ezt: "Cik-cik-cik...!" A többi PD-L-s pedig a megyei tanácsban mutathatna egyszerűen fityiszt, a városiban pedig fügét.
Ugyanolyan ügyes koreográfia szerint, amilyen az állandó obstrukciójukat is mozgatja.
Sajtótájékoztatókon pedig mondjuk letolhatnák a nadrágjukat, s a váradiaknak szánt gesztusként megmutathatnák, mennyit hízott az ülepük azon hosszú éveken, többszörös mandátumokon át, amíg - szintén a váradiak akaratából(!) - polgármesteri és megyei tanácselnöki székekben ücsöröghettek.
Vagy egyszerűen elégethetnék a város térképét, a megyéjéből pedig hajtogathatnának kis csákót maguknak.
Jelképezendő, hogy ők az égés után is hajtanak.

Emlékezzünk: a PD-L az alig pár napja véget ért parlamenti választásokon azzal kampányolt, hogy a lakossággal tart. Plakátjaikon még Filip és Seremi vastag orcája mellett is feltűnt a jelmondat: "Ei cu ei, noi cu voi! PD-L ţine cu tine!" Azaz: "Ők egymással vannak elfoglalva, mi veled vagyunk! A PD-L veled tart!" Aha. Látjuk.
Annyira velünk tartanak, hogy nem is bírnak rólunk leszakadni végre.

Pedig - cinikussá átminősült jelmondatok ide vagy oda - a választók nagyrésze ennek ellenére sem az önkormányzati választáson, sem a mostani parlamentin nem tartott velük: hiszen Flipinek és Sereminek ugye Váradtól jó messze kellett indulnia ahhoz, hogy bejusson, Groza Váradon lebőgött, s az egyetlen emberük, akit a megyeszékhelyről be tudtak nyomni a parlamentbe, az a pártok között örökké vándorló Octavian Bot volt. Ám őt sem akarta a saját kerületében a váradi választók többsége: Bot a harmadik helyen végzett, s csak a furcsa töredékszavazat-visszaosztási rendszer nyomán juthatott mandátumhoz végül.
Összességében pedig a PD-L szintén vesztett Biharban most is, akárcsak a helyhatóságin: ezúttal a négy évvel ezelőttihez képest kevesebb szavazatot kapott, s a PNL meg az RMDSZ után csak a harmadik helyen végzett. Mindössze a Biharban hagyományosan megvetett PSD-t tudta maga mögé utasítani az igazi vetélytárasak közül.
Így állt össze és ez tehát a PD-L csapata, amelyik Bihar megyéből bejutott most a parlamentbe. Ott is annyit és úgy tesz majd értünk, mint helyben.

Képviseleti demokrácia, ugye? Közképviselet, mi?
Számukra ez annyit jelent, hogy közismerten képtelenek viselni a demokratikus választások következményeit.

Amikor Groza idén júniusban fenyegetőzni kezdett a most tökélyre vitt PD-L-s bosszúállással, ezt írtam: "azt kódolta be a szörnyű szövegébe, hogy ha ők majd újra kormányra kerülnek, akkor mi majd megnézhetjük magunkat. Nos egyszerű a dolog, köszi a búcsútippet: csak arra kell odafigyelnünk - ha eddig nem sejtettük volna -, hogy az őszi voksoláson nehogy kormányra segítsük őket. Nem hiszem, hogy ezek után ez a váradiakon múlik majd."

Nos, valóban nem a váradiakon múlt.
Ők most is mindent megtettek azért, hogy politikailag végre békében nyugodjanak azok, akiket a tavaszi voksolásokkor egyszer már elküldtünk.
De csak nem nyugszanak.

Legalább ismét bebizonyosodik, hogy sem idén tavasszal, sem most nem volt rossz döntés amikor a többség nem kért belőlük.