Olvasgatom a szombati RMDSZ-kongresszusról szóló híreket. Egyszercsak olyat látok, hogy "a kongresszuson az RMDSZ alapszabályát úgy módosították, hogy lehetőséget biztosítsanak az EMNT belépésére". Nos, szerintem ennek a rendezvénynek ez volt az egyik legfigyelemreméltóbb mozzanata.

Ugye az EMNT nem más, mint Tőkés szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Amely épp pár nappal ezelőtt tudatta, hogy megteszi a lépéseket annak érdekében, hogy jogi személykét bejegyezzék. Azaz Tőkés intézményesülni akar, mielőtt belép az RMDSZ-be.
Ráadásul úgy lép be, hogy már rég benne van, hiszen eddig is tagja volt - csak Markóék egy időre hátrébb szorították.

De ugyebár mostanság megint ölelkeznek, összefog(dos)ás van.
Olyannyira egymásra találtak, hogy most a kongresszuson izibe helyet is csináltak Tőkés EMNT-jének. Nem hiába mondta Markó már ötvenezerszer az elmúlt hónapokban, hogy visszavárnak egyes olyan erőket, amelyek eltávolodtak az RMDSZ-től...
Most visszament az az erő.

Hogy miért, arról már ebben a blogban is írtam, nem ismételgetem magam, meg amúgyis fárasztó és lelombozó. Most csak annyit összegzésképpen, hogy egyéni és csoportérdekek, továbbá Fidesz-ukáz is van a háttérben.

Szóval ez zajlik most. És ezt az ide-oda lépegetősdit, különköltözés utáni összebútorozást nevezik egyesek összefogásnak.
Nem azokról beszélek, akik a két oldal közül valamelyiknek dolgoznak, hiszen nekik kifejezetten az a dolguk, hogy minél hanzgatosabb zöldségeket beszéljenek az EP-választások előtt. Is. Hanem azokon csodálkozom, akik csak úgy követik a történéseket. Ők ugyebár a szavazópolgárok.
És ahogy észrevettem, egy részük szerint itt valami összefogás lett.
Na jó, persze mindenki annak nevezi, aminek akarja. Csak akkor felmerül az, hogy a magyar érdekekért sápítozók egy része egyszerűen nem tud magyarul, nem ismeri a szavak jelentését.

Majd rájön ennek a jelentésére is. Amikor már mindegy lesz. És ez június 7. után lesz valamikor...

Mondjuk az is igaz, hogy eleve nem nagy szám az egész, mert az EP-választásoknak túl nagy tétje nincs. Legyinthetünk is rá.
Ám mégsem ennyi. Mert ez az összeborulás, egymásban felolvadás hosszabb távon érezteti majd rossz hatásait. És nem Brüsszelben, nem is Strassbourgban, hanem itt, Erdélyben és a Partiumban.

De megoldás már nincs erre, úgyhogy mindegy. Olyannyira, hogy ezt a bejegyzést is eleve csak azért kezdtem el, mert a gép közben egy dvd-t írt, s én addig unatkoztam.
De a dvd már kész, úgyhogy inkább azt nézem ami rajta van, semmint ezt a kutyakomédiát.