Blogosz

MESE NINCS.

Dögökön taposva

2010. január 09. 18:52 - BlogoszEditor

A boldog új év már jó ideje azzal kezdődik itt a megyében, Bályokon, hogy egy csomó mágnásmiska jön Európából és az országból is, s halomra lövi a vadászbirtokon addig épp e célból tartott vaddisznókat.
Egy részük (nem a vaddisznóké) tegnap érkezett - összesen három kisgéppel - a váradi reptérre. Ezekben a percekben meg már az első idei vadászat után épp ejtőznek a Nagyvárad melletti Bályokon (nem a vaddisznók).

Ez (nem a vaddisznók) minden évben kiváltja a sajtó érdeklődését, hiszen a nagyvilági élet ikonjai jönnek ide. Idén például Boris Becker és Goran Ivanišević teniszlegendák, Klaus Mangold, a Chrysler elnöke, Wolfgang Bernhard, a Wolksvagen vezetőtanácsának elnöke, George Marson, Monte Carlo polgármesere, Tonniens Clemens vállalkozó, a Schalke 04 labdarúgóklub tulajdonosa, Wolfgang Porsche autógyáros, Franz Rauch üdítőgyáros, vagy éppen az RMDSZ egyik dúsgazdag háttérfigurája, Sárkány Árpád is lövöldöz, nem messze innen.

Szóval egy részük (nem a vaddisznók) elé kimentünk tegnap a váradi repülőtérre. Az egyik sajtós kolléganőm azt az orbitális túlzást írta le, hogy több mint 100 újságíró várta a bőrük alatt is pénzzel érkezők gépeit - de tény, hogy így is voltunk vagy 25-en. Nem nagy dolog végülis. Jön pár repülő, abból kiszáll néhány olyan ember, akin látszik, hogy nem turkálóból öltözik, s nem Focşani egyik lakótelepén él. Ezekkel gyorsan elhúznak a terepjárók meg a helikopterek Bályokra, ahol aztán minden évben a lezárt és elzárt birtokon töltenek pár napot.
Nem mondom, éppen érdekes a téma, de azért az is fura, hogy a meghívottak egy részének gépei hiába landoltak Debrecenben, ott nem volt ekkora médiaérdeklődés az európaszerte ismert figurák iránt, mint itt.

Úgyhogy amikor tegnap délután kimentünk a helyszínre, s a váradi légikikötő egy használaton kívüli épületéből filmezték a tévés kollégáim az első gép landolását, és az utasok érkezését, én inkább őket filmeztem le (nem a vaddisznókat, nem is a notabilitásokat). Íme, így lesték a stábok a vastagok eljövetelét. Meg így is.
A sajtósok behajtott térddel - tehát szinte leborulva az érkezők előtt, és az ő megpillantásukra vadászva - döglött legyeken tapostak, miközben azokat filmezték, akik pár órával később már a trófea-vadakon taposva fényképeztették magukat. Amikor ezt rögzítettem a telefonnal, azt gondoltam, ez az egész valamiféle kis jelkép, kontrasztos dolog. Dehát egy fenét.
Hiszen mi máskor is sokkal többször találkozunk mondjuk dölgött legyekkel, mint lelőtt disznókkal.
És ez - több más tényező mellett - azért is van, mert a mostani korszak hajnalán sajnos csupán csak kettőt lőttek le a hazai disznók közül (nem vaddisznókat).

Ezzel együtt eléggé szörnyű, hogy - mint látom - évről évre vannak azok, akik látszólag a vadászat miatt lázonganak, verbálisan masíroznak az érintettek (nem a vaddisznók) ellen, etikát, erkölcsöt emlegetve - holott átsüt az egészen, hogy valójában csak irigyek. A státusukra, s főleg a vagyonukra.
Hát nyugalom, emberek! Nem kell mindenkiben ellenséget látni, aki úgy él, ahogy sokan szeretnének. Nem nagyon hinném, hogy sok lúd disznót győz. Manapság már nem. Legfeljebb a gágogás hangosabb.
Miközben a többségünk az elejtett vadak helyett max legyeken tapos, mások meg egyenesen bekapják a legyet.

Nem kell itt dúlni, mint a vaddisznók. Annak a rendszernek, amire az előző helyett vágytunk, ez is része. Ahogyan a sok röfi is (nem a vaddisznók). Aki tud jobbat, feltétlenül jelentkezzen. Mondjuk hajtónak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr482637966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása