Meglepő, filmbe illő, okés is, kicsit vészjósló is, ahogy épp most a nagyállomás előtt rendőrök figyelik, hogy az érkező, induló buszokon utazók viselik-e az immár kötelező maszkot. Aztán a következő megállóban is négyfős rendőrkülönítmény áll, kifejezetten ezt figyelve. A nagyobb villamosmegállókban ugyanez zajlik, rájt náu. Úgy hallom, üzletekben is.
Nem elítélendő ez, sőt. Meg nem is az ő dolgukat akarom rontani azzal, hogy jelzem ezt - ellenkezőleg: az önét könnyíteni, hogy ne felejtse otthon a maszkot (ahogy pl. én eddig minden nap otthon felejtettem, mióta kötelező, és pont ma van az első nap, hogy nem).
(Persze – az ország couleur locale-ja az ilyesmi – amíg az utazókat, a felszállókat rendőrök figyelik maszkügyben, demonstratívan, rászoktatóan, magán a járművön menet közben a maszkot nem viselő sofőrrel beszélget egy utas, utóbbi a csevegéshez direkt lehúzta a maszkot az arcáról az állára, és a zárt vezetőfülke ajtaját nyitva tartva trécsel. Dehát mikor ment itt bármi következetesen, egységesen, rendesen?)
Na, de kicsit utána is jártam: a járművezetők, akiket kérdeztem, azt mondják, sokszor fel is szállnak a járőrök, és akiknek nincs maszkjuk, azokat leszállítják. A rendőrök, akikkel beszéltem, azt mondják, csak akkor büntetnek, ha elkerülhetetlen, inkább figyelmeztetnek – hogy meddig tart a türelmi idő, nem tudják. Az akciók, amelyeket láttam, nagyjából valóban figyelmeztető jellegűek – olyan is van, hogy ha hord is maszkot az illető, de nem megfelelően (az orrát nem fedi, vagy az állát takarja csak, meg ilyenek), akkor akár utána is mennek a járműre, vagy a boltba, de azért, hogy szóljanak neki.
Újdonság továbbá, hogy a tömegközlekedési eszközökön a vezető hangosbemondóját – amit sok éve szinte soha nem használnak, amikor meg néha igen, akkor többnyire arra, hogy általában faragatlanul ráreccsenjenek az utasra, hogy takarodjon az ajtóból, vagy ilyesmi – most picit gyakrabban használják, mégpedig arra, hogy normális hangvételben a maszk viselésére kérjék az utazókat. De olyan kis közjátékot is láttam, hogy az udvarias hangosbemondás után a villamosvezető külön kiszólt a fülkéből, egy srácnak, aki maszk nélkül utazott, figyelmeztetve, hogy két megállóval odébb rendőrök lesznek, meg amúgy is kapható olcsó maszk a városban – erre egy másik utas, egy néni előkapott egy ilyen, olcsó maszkot a táskájából, és odaadta a srácnak. Egyébként úgy hallom, a város önkormányzata által beszerzett, és áruba bocsátott, olcsó maszkok helyenként már el is fogytak.
Amúgy végül két megállóval odébb pont nincsenek most rendőrök. Mert közben lejárt a munkaidejük. De mondom, munkaidőben bárhol lehetnek. Nagyjából 17 óráig nyomják intenzíven. Mindez rendjén van, és túlnyomórészt civilizáltan zajlik. Harminc év telt el az izéváltás óta, és még mindig meg-meglepődünk – legalábbis én néha szoktam –, igaz, kellemesen, amikor a rendőrök valóban rendőrök.
(És nem is nagy dolog ez. Hamar megszokom a maszk viselését én is. Hanem valami más zavar, a zárt, nyilvános terekben, ahol kötelező hordani. Oké, a maszk rajtam van, de egy idő után az tűnik fel, hogy túl melege van már az arcomnak, és zavarja is valami a légzésemet, meg különben is, mi a franc – kapom is le. Ja, a maszk. Teszem vissza. Egy perc múlva: oké, a maszk rajtam van, de egy idő után az tűnik fel, hogy túl melege van már az arcomnak, és zavarja is valami a légzésemet, meg különben is, mi a franc – kapom is le. Ja, a maszk. Teszem vissza. Egy perc múlva: oké, a maszk rajtam van, de...)