Valami közjáték zajlik az állomással szemben, a Bukarest téren, már amikor először érkezem. Itt is fel van törve az aszfalt, és vagy négy munkás markológépezik, lapátol e helyszínen is, ahogy ezekben az években Nagyváradon egészen példátlan módon ezer más helyen egyszerre dolgoznak mindenféle…
És leszáll az est Romániában...
Nem állítom, hogy az ilyen csodás leleményesség csakis Romániára lenne jellemző, de azt igen, hogy is. Amolyan kényszer, vagy veszély szülte leleményesség ez, ugye.