Ott egy kő. Csak úgy, a szántóföld szélén, egyedül, a semmiben. Csak annyi áll rajta, hogy „1949. március 2.”. Úgyhogy valamiféle emlékmű lehet ez. De már mindegy, elmentem mellette, hagyjuk.
Ki gyalázza az emlékműveinket?
Fogalmam sincs.
(Na jó, azért még hozzáteszek pár mondatot.
Arról van szó, ugye, hogy Nagyváradon lassan már nem marad olyan magyar vonatkozású szobor, emlékmű, emléktábla, amit ne ért volna valamilyen sérülés. Néha elvétve visszatérő jelenség volt eddig itt egy-egy…