Blogosz

MESE NINCS.

Gázálarc

2009. január 08. 19:13 - BlogoszEditor

Úgy tűnik, végül különösebb baj nélkül megússza Európa a mostani földgázválságot is – bár itt nem is megúszásról van szó most sem, hanem előre kiszámított provokációról, ami épp a provokációs jellegét veszítené el, ha most folytatódna is.

Ennek ellenére mind nyugtalanabb lehet az öreg kontinens a Moszkvából immár szinte minden télen ránk irányuló energiafegyver-rázogatás miatt.
Nem halad azonban különösebben Európa abban a törekvésében, hogy megpróbálja függetleníteni magát az orosz gáztól, és ezzel együtt az orosz fenyegetőzésektől, zsarolásoktól. Két évvel ezelőtt télen volt az első nagyobb ilyen krízis – már ekkor gyakorlatban is nyilvánvalóvá vált az, ami elméletben már régesrég, nevezetesen, hogy az EU nem bízhat az orosz energiaellátásban, ezért új utakat kell keresni.

0109-bn-ororszgaz.jpg Ezt ma készíttettem az újság számára. Elég sokat mond arról, miért nem eléggé
egységes Európa ebben a kérdésben sem...

Nabucco néven meg is kezdték az európai államok egy új gázvezeték-projekt kidolgozását, ám a mostani újabb válság éppen arra jó apropó, hogy világossá váljon: sokat nem haladtak. Egyrészt azért mert több uniós ország eleve független a moszkvai szálításoktól, így nem is prioritás számára a kiútkeresés, másrészt azért mert az alternatív útvonal létrehozatala rendkívül költséges, harmadrészt pedig azért mert a volt szovjet érdekszférából uniós taggá lett államok, amelyeknek azért fontos az orosz gáz is (ilyen például Románia és Magyarország is) még mindig nem döntötték el, hogy a Nabucco-tervet támogassák-e teljes mellszéleséggel, vagy a létesítendő új orosz vezeték-projektben vegyenek részt inkább.

Az utóbbi hónapokban mind Bukarestből, mind Budapestről hol olyan hangokat lehetett hallani, hogy az uniós Nabucco mellé állnának (ha ezzel az oldallal tárgyaltak éppen), hol olyat hogy a Déli Áramlatot preferálnák (ha az orosz képviselők keresték meg őket). Akárhogy is legyen, az tény, hogy e két ország sem vonhatja ki magát adott esetben teljesen a Nabucco-tervből, hiszen uniós tagállam.
Most ott tartunk tehát, hogy a Nabucco a vártnál lasabban, de alakulgatni látszik – ennek ellenére nem biztos, hogy létre is jön. A számos belső gond mellett van ugyanis egy potenciális külső is: az orosz medve egyszerűen kiszippanhatja a még meg sem épült európai vezetékből azt a gázt, amit szállítanának a hálózat révén. Felmerült ugyanis, hogy Oroszország simán felvásárolhatja az EU elől azt a gázt, amit a Nabucco hordozna. Egyes infók szerint Oroszország most azt tervezi, hogy további minimum nyolcvan évre energiafüggőségi helyzetbe kényszeríti Európát.

Akár sikerül ez neki, akár nem, tény, hogy most is az öreg kontinens szívott - mégpedig azért mert Moszkva ezt akarta. Dajkamesének is gyenge ugyanis az a magyarázat, hogy a mostani krízist egyszerű orosz-ukrán vita okozta volna, amely pusztán gázszámlákról és díjszabásról szólt.
Akármilyen súlyos is a vita, e két utóbbi országnak kötelezetségei vannak arra nézve, hogy Európát ellásák földgázzal. Amikor pedig Putyin úgy határozott, hogy az állítólagos ukrán gázlopást a csapok teljes elzárásával tudja elhárítani, nem tett mást, mint ismét megrázta az öklét Európa felé, s az ide némileg közelítő Ukrajna irányába is.
Egyértelmű ugyanis, hogy a távlati EU-csatlakozásban reménykedő ukránokat térdre akarja kényszeríteni Moszkva, s erre a gázfegyvert is felhasználja. Nem ez az első eset, amikor a leszakadóban lévő volt szövetségeseit különféle eszközökkel megpróbálja visszaterelnei a saját táborába Oroszország - ám egyelőre ez az egyetlen olyan eset, amikor azokat is ennyire konkrétan büntetni tudja, akik úgymond befogadnák a dezertőrt. Láthattuk ugyanis, hogy igazából az EU egy része került kényelmetlen helyzetbe a mostani gázválsággal is, viszont a vele együtt figyelmezetni kívánt Ukrajna már előre készült erre a helyzetre, s bespájzolt az energiahordozóból.

Tény, hogy Oroszország sokat veszít azzal, ha mondjuk az ukránok nem törlesztik az eddig felhalmozott óriási gázszámlát. De az is világos, hogy a volt kommunista országok között nem így működnek a gazdasági kapcsolatok. Ott a körbetartozások már évtizedek óta óriásiak, sőt, elfogadott helyzetnek számítanak. Mintegy mellékesnek, alvó pénznek.
Azaz Moszkva nagyonis kibírta volna, ha a halmozódó ukrán tartozás miatt kieső pénzt pont nélkülöznie kell. Nem ezért keményített be. Ráadásul Ukrajna egyébként sem fogja most sem kiegyenlíteni a tartozását, hiába kreált ismét végletes helyzetet Putyin. Ez is azt mutatja, hogy az egész gázhiszti Európának, valamint az EU-ba törekvő Kijevnek szólt ismét.

Annak az Európának, amelynek egyik főereje viszont - az Oroszországhoz sok gazdasági érdek révén kötődő - Németország. Márpedig addig Európa sem fog radikálisan szembeszállni az orosz fenyegetésekkel és gazdasági agresszióval, s például a Nabucco projekt sem fog szárnyakat kapni mindaddig, amíg Németország nem áll kifejezetten ezen ügyek mellé. És nem fog.
Mert Berlinnek mostanság nem ezek az érdekei. Hanem éppen az, hogy konfrontáció helyett lehetőleg egyeszséget érjen el az oroszokkal minden olyan ügyben ami kezelhető. Amíg ez így van, hiába is viszi állandóan túlzásba Oroszország, ha a németek úgy érzik, még ez is, az is, meg amaz is belefér.
Most is hogy reagált Berlin? Úgy, hogy majd keresni fog alternatív gázellátási lehetőséget.
De mit ért ezalatt? Nos nem a lehetőségek szerint közös európai kiútkeresést. Hanem éppen azt, hogy Ukrajna megkerülésével közvetlen gázvezetéket építsen ki Oroszországgal, s onnak direktbe kapja a cuccot!

Tehát – összegezve az egészet – ne essünk tévedésbe: bár Ukrajna sem teljesen tiszta, szűzies áldozat, az nem igaz, hogy ők vették volna el a gázt Európától most. Aki ismét nyomást gyakorol, aki zsarol, cselez és provokál, az még mindig Oroszország. Ez a hatalom nem szűnt meg fenyegetés lenni számunkra, valamint az EU nagyrésze számára.
Most éppen azt akarja elérni, hogy Kijev EU-csatlakozási törekvései visszaszoruljanak, az Unió maga pedig vegyen vissza a lendületéből.

És ne legyenek illúzióink: ha nem olyan szanaszét tagolódott lenne Európa önvédelme ebben az ügyben is, hanem mondjuk egyik pillanatról a másikra elkészülne egy alternatív gázellátó rendszer, a lényeg akkor sem változna.
Moszkva akkor is folyamatos és potenciális fenyegetés lenne. És megtalálná a módját annak, hogy másképp gyakoroljon újra meg újra nyomást a nyugati világra. Ahogy most is, folyamatosan keresi.
A földgáz-ügy csak egy álarc, egy eszköz.
Csak eszköz, nem több. És csak egy a sok közül.

Maga a gázellátás miatt meg nem kell aggódni. Ezekben az években, ilyen konjunktúra mellett legalábbis nem. Lefogadom, hogy órákon, de maximum napokon belül helyreáll. Mert Oroszország célja nem az volt most, hogy ilyen vonatkozásban kinyírja Európát. Mostanság nem is engedhetné meg magának. Ez pusztán egy újabb jelzés volt. Csak annyit akart, hogy megmutassa: ha az ő érdekei ellenében lépnek, ő is képes gondot okozni, ha akar, ő is lehet potenciális - sőt, aktuális - veszélyforrás.

Dehát ezt már amúgyis tudjuk.
Sok - túl sok - évtizede.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr62637852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Havasi 2009.01.11. 20:34:50

Totál egyetértek veled! Szerintem is Putyin miatt nem volt, azaz még most sincs gázunk, ennek a lépésnek az üzenete pontosan az, amit fentebb kifejtesz! Viszont jól beadagolták a népeknek, hogy az ukránok miatt szenvedünk (uis mifelénk a gáz az úr:legfőbb fűtőanyagunk=Csíkszereda), merthogy megcsapolták a szegény oroszok vezetékeit! Emiatt kellett ugyebár büntesse Európa nagy részét! Persze az ukránok se ártatlan bárányok, ugyebár most pl. ők kekeckedtek (állítólag! mert mi az, ami ma biztos :(?!) a gázszállítást felügyelők beengedésével, egyezmény, vagy mi! aláírásával!
süti beállítások módosítása