Blogosz

MESE NINCS.

Ismétlés

2009. február 03. 01:02 - BlogoszEditor

Azon szörnyülködik most jó sok felszínes ősmagyar, hogy Traian Băsescu román elnök budapesti látogatása alkalmával azt nyilatkozta: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön.
Aha. Tényleg azt mondta. És?

Mi van ebben olyan borzalmas? Még csak újdonság sincs benne, hiszen számos alkalommal mondott már hasonlót. Mit lehet ezen hüledezni, kiakadni, sőt, egyes helyeken oláhozni, hörögni?

Feleim, minden iróniától mentesen, egyszerűen, ténykérdésként vizsgálva nézzük meg, ki mondja ezt. Ugyebár azt láthatjuk, hogy Románia államfője, aki ráadásul román nemzetiségű is.
Na ugye. Akkor mégis mi a turulmadaramat kellene mondania tehát? Hm? A román állam vezető reprezentánsától is azt várjuk, hogy a területi autonómiát hátba veregesse? Hát teljesen elszálltunk már a nagy földhözragadtságunkban?

Ráadásul ez az egész mellékes.
Ugyanis – és ez kölönböző témák kapcsán már felmerült egyes bejegyzéseimben régebben – sokkal relevánsabb, hogy Romániában a magyar politikusok sem akarnak autonómiát.
Lehet, hogy zivataros éjjelein álmodik néha róluk pár normálisabb közülük, de hogy érte senki, de senki nem cselekszik, sőt, ellene tesz (és rá is), az tény. És ha már muszáj valami miatt állandóan a szívünkhöz kapkodnunk és visítoznunk, akkor e témában sokkal inkább emiatt lehet, semmit Basescu szavai miatt.

Mert, feleim, minden iróniától mentesen, egyszerűen, ténykérdésként vizsgálva nézzük meg azt is, ki mit tesz. Ugyebár azt láthatjuk, hogy az RMDSZ segít a jelenlegi román status quo fenntartásában. Posztokért, előnyökért, gesztusokért, megtűrésért és csoportérdekekért cserébe hallgat néhány témáról (és ha kell, csendre is int akit tud). Ilyen téma a területi autonómia is. Sem itthon, sem külföldön még csak szóba sem hozza ezt érdemben, nemhogy dolgozna rajta. Egyetlen miliőben van helye az önrendelkezés emlegetésének: kampányban. És ennyi.

És mit tesz az autonómiáért az MPP? Ugyanúgy semmit. Önigazolásra használja, na meg arra, hogy zsarolási pozícióba kerülhessen az RMDSZ-szel szemben, kényelmetlen helyezetekbe zavarja bele ez utóbbit.
Például a Székelyföldön kezdeményezett települési autonómia-népszavazások kapcsán. Mert ugye az ilyen referendumokra a legtöbb székely településen az ott már helyzetben, beosztásokban lévő RMDSZ-es tanácsosoknak, polgármestereknek, prefektusoknak is rá kell bólinatniuk. Ezt meg többnyire nem tehetik meg. A prefektusok azért, mert a román kormányt képviselik, s akkor kapnának a román spanjaiktól szövetségeseiktől, az önkormányzatiak meg azért, mert akkor kapnak Markóéktól, akik kapnak a román spanjaiktól szövetségeseiktől.
Mindezen túlmenően eleve az MPP (meg a számos mikroszervezetből álló holdudvara) sem arra született, hogy alternatívát kínáljon. Hanem arra, hogy zsarolja (ha ez nem megy, gerillaharccal időnként lerabolja, ha meg megy, akkor fejje) a 19 év alatt szép kerekre hízott, mindenhova bevackolódott nagy testvért, az RMDSZ-t – mi meg választhassunk, hogy kik szívassanak.
Azok, akik hatalommal a kezükben nem tesznek semmit ezért az ügyért sem, vagy azok, akik hatalmat akarnak a kezükbe ragadni, de egyébként nem tesznek semmit ezért az ügyért sem.
Autonómia? Ugyan!

Elmesélek egy kis történetet is annak illusztrálásaképpen, hogy megy a nagy, ádáz harc az önrendelkezésért. Ezer ilyen van, így működik minden, de most csak egyet.
Még a parlamenti választások előtt bizalmasabb körben beszélgettem hősünkkel, aki az RMDSZ ellenzékének helyi nagyágyúja volt, majd a voksolás előtt nem sokkal átlépett az RMDSZ-be. Mondom, ha már őszinte beszélgetésre hívott, árulja el, hogy pénzt kapott, vagy valami igazgatói poszttal is megkínálják majd valahol, cserébe az átigazolásáért.
Azt mondja: ó, á, ú, egyik sem - hanem ő úgy érzi, így jobban tud harcolni az autonómiáért.
Hm? Na ne röhögtessen már: egyrészt nem is a Székelyföldön vagyunk, másrészt sosem fog bejutni a parlamentbe, harmadrészt a gyereke is felvisítana, ha ilyen dajkamesékkel traktálná. Erre ő: nem, most komolyan csakis az autonómiáért. Merthogy így jobban lehet majd harcolni érte. Ez ugyanis neki szívügye.
Igen? Na jó. Akkor milyen konkrét eszközökkel, hol, milyen koncepció mentén, hogyan? Itt körülbelül el is halt a beszélgetésünk eme szála – vagyis belenyúlt a végtelenségbe valami közhelyes süketelés révén.
Aztán lezajlottak a választások, s pár hét múlva igazgató lett valahol. Kész.
Autonómia? Majd a következő kampányban visszatérünk rá.

Amúgy az autonómia fogalmával – időnként, például Basescu által szándékosan – összekevert, összemosott decentralizációnak viszont már harcosa mindkét szervezet: az RMDSZ és az MPP is. Ez tény. És az is, hogy a központosítás lebontása jó is.
Na persze ők nem ezért hívei ennek, hanem azért, mert úgy könnyebben lehet zsonglőrködni a helyi szintekre levitt pénzekkel.

Szóval most nyugodtan békén lehet hagyni Băsescut. Nem tett ő semmit. Csak beszélt arról, ami nem lesz.
Pont olyan tehát, mint a romániai magyar érdekképviseletek – ők is így szokták, ha a választókkal kommunikálnak: nem tesznek semmit, de beszélnek arról, ami nem lesz, amiért nem tesznek.
Máskor meg nem is beszélnek róla.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr612637858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása