Egyre több új villamos van Váradon. Na persze nem mintha ezek járnának is rendesen. Többnyire csak vannak. Állnak a remízben.
És nem azért állnak ott, mert valami bajuk van - hiszen zsírújak. Egészen mással van itt baj már megint: Nagyváraddal. Pontosabban az egyes felelőseivel.
Az utóbbi időben annyi gagyiságot tudtak produkálni ebben az ügyben is, hogy az már kriminális.
Elemeiben is röhej, de nézzük meg most a teljes balfékkedés-kollekciót egyben.
Szóval ugye új Siemens villamosokat vett Nagyvárad Ausztriából.
Egyenként 2,7 millió euróba kerültek a kicsikék - ezzel az egész ország legdrágább villamosainak számítanak.
A méregdrága, zsírúj villamosok a váradi remízben.
Jobb is ott nekik, ugye, nehogy még megsérüljenek, ha már olyan sokba kerültek...
Tíz ilyenről szólt a megkötött üzlet: az első jármű tavaly áprilisban érkezett meg, a tizedik idén április elején esedékes. Eddig nyolc már Váradon van.
És innentől indul is a röhejes fordulatok sorozata.
Hiába van ugyanis már itt nyolc, mert egyszerre csak négy ilyen jármű közlekedhet a városban.
Mivel Siemensek közlekedésére csak a 3-as villamos vonalának nyomtávja alkalmas. Az 1-es és a 2-es vágányai nem! Ráadásul a járható vonalon is vannak olyan szakaszok, ahol két jármű el sem fér egymás mellett, ha találkozik. Állat, nem?
És ez még nem minden. Ez utóbbi probléma ugyanis még megoldható egy kis vonal-átépítéssel, de az 1-es villamost vonalát ennél sokkal átfogóbban kell megújítani, ami akár nyárig is eltarthat.
Ráadásul a 2-es villamos vonalára abszolúte nem is terveznek Siemens villamost helyezni, mert ehhez aztán a teljes vonal kicserélésére lenne szükség...
Ezek a technikai hiányosságok, amelyek már önmagukban is hajmeresztőek.
Arról nem is beszélve, hogy az egész szerződés összesen csupán tíz villamosról szól - azaz Nagyvárad villamosparkja nem fog teljes egészében megújulni, hanem egy csomó helyen járni fognak még az ócska, randa, ciki Tátrák is.
Olyasmi ez, mint amikor egy alkalommal a vagány új pólómban és a hercig kis farmeremben indultam el otthonról - de cipőt elfelejtettem húzni, így a betegzöld, kínai Shanlian gumipapucs feszített a lábamon...
No, de miközben egyre-másra érkeztek az új villamosok, volt egy vezetőváltás is a Helyi Közszállítási Vállalatnál. És az új vezetés újabb zöldségekkel járul hozzá mostanság ahhoz, hogy a váradiak beájuljanak egy-egy ilyen villamos elé.
Egyik gigantikus marhaságot a másik után jelentik be az új járművek kapcsán.
Először az volt, hogy azon négy Siemenstől is megfosztják az utasokat, amelyek egyáltalán egyszerre járhatnak a városban. Közölték ugyanis, hogy 18 óra után nem fognak közlekedni ezek, hanem helyettük is a randa régi roncsokat fogják járatni. Mégpedig azért, hogy nehogy a vandálok megrongálják az újakat! Pfff!
Aztán jött az, hogy mivel havazott, egyáltalán nem is indították el a Siemenseket az utóbbi napokban reggelenként. Merthogy a megfagyott hó még megkarcolhatja őket, s esetleg koccanhatnak a jeges úton megcsúszó gépkocsikkal. Ááá!
(Ezeket a süket magyarázatokat nem én találom ki, és nem hülyülök. Ezek valóban a közszállítás vezetésétől származnak, és vérkomolyak. Már legalábbis annak szánták őket.)
Összegezzük: Váradnak lesz tíz vadiúj villamosa, s máris van nyolc. Ami eleve nem sok.
De egy ideig ebből is csak négy járhat egyszerre, mert nem megfelelő a pálya.
És van olyan vonal, ahol később sem fog új vili járni.
Az a négy, ami közlekedhet - a tervek szerint -, szintén nem közlekedik 18 óra után. Azaz nulla új villamos lesz a városban a nyolcból, majd a tízből.
Amennyiben több órán át havazik, a korlátozás nem 18 órától lép életbe, hanem eleve ki sem gördülnek az új villamosok.
Na ez aztán a fejlődés, az utazóközönség elvárásainak való megfelelni próbálás, a tömebközlekedés korszerűsítése. Mert mitha ilyen süketeléseket hallottam volna annak idején, amikor az első Siemens ünnepélyesen elindult Váradon.
Hja: akkor még nem tudták, hogy nem idevaló.
Nyilvánvaló: annak idején azért kellett gyorsan megkötni az üzletet (még a sínpálya alkalmasságát sem vizsgálva meg rendesen), mert valakik gigantikus csúszópénzeket kaptak érte, ráadásul jöttek a helyhatósági választások, s az akkori hatalomnak valamivel elő kellett rukkolnia. Hát ilyesmiken múlik még manapság is egy megyeszékhely tömegközlekedésének fejlesztése...
A Helyi Közszállítási Vállalat azóta hivatalba került új vezetése pedig egyszerűen csak eszement ilyen szempontból.
A vonatkozó stratégiája ugyanis ez: igyekeznek nem járatni az új villamosokat, mert még kopnának.
Na, éppen ez az, amiről Hofi beszélt annak idején, a vadonatúj fröccsöntőgépét használva példázatként. Emígyen szóla: "Ez a gépem, nézd meg. Ez a gépem. Úgy vettem a gépemet, relációból, képzeld el. Úgy vettem a gépemet... húszmillió dollárért, tíz éve. Csak eddig nem kapcsoltam be, mert akkor kopik. Okos megoldás, mi? Ilyen okos megoldás nagy szocialista vállalatnál nincs ám. Csak itt a bolondokházában. Gondolom én, barom. Te hogy gondolod?"
Aha. Szóval nem használja, mert akkor kopik. Csakhogy Hofi ezt viccesenek is szánta. Ráadásul a jelenete az elmegyógyintézetben játszódik. És a kommunista időben. Tetszik érteni?
Most meg állítólag komolynak szánják a hasonló intézkedésüket az állítólag épeszű és állítólag nem kommunista gyökerű döntéshozóink...
Jó, jó: tényleg vannak vandálok. Ám úgy vélem, orbitális aberráció hozzájuk igazítani a tömegközlekedési stratégiát.
Meg aztán ugye mindenütt vannak kártevők, de ismereteim szerint az ellenük való küzdelem lényege, hogy őket próbálják meg kivonni a forgalomból, nem pedig a lehetséges összes célpontjukat.
Elképesztő: a fő cél nem az, hogy az utazóközönség minél több ideig utazhasson egyre civilizáltabb körülmények között, hanem az, hogy a járművek maguk nehogy megkarcolódjanak (ó, egek, mekkora baromság!).
De ha már így állunk, az egészet meg lehetne oldani egyszerűbben is.
A villamoskocsik belső sérüléseit szinte nullára lehetne redukálni, ha az új járművek ezentúl soha nem állnának meg egyetlen megállóhelyen sem, s nem vennének fel utasokat. Ők úgyis láthatóan le vannak ejtve.
Ami a külső károk (közlekedési balesetek, graffitisek, hasmenéses madarak, orvul a szerelvényre szálló lepkék, hóhullás, eső, szél, napsütés - meg egyáltalán: a Földön tapasztalható körülmények) mérséklését illeti, egyértelmű, hogy ezek száma nagymértékben lenne csökkenthető, ha a szerelvényeket csak éjszaka hoznák ki egy kis sétára a kocsiszínből. A Siemensek így a villamosközlekedés hivatalos befejeztével, azaz csakis 23 óra után futnának pár kört a városban. Nyilván - mint említettem - üresen.
Úgyhogy ha ez a lámerkedés a villamosok ügyében ugyanígy megy tovább, akkor egyértelmű, hogy fölösleges volt megvenni az új járműveket.
Ez a pénzkidobás, a butaságból fakadó fölösleges gesztusok sokasága körülbelül rokon azzal, amit a következő kis történet illusztrál.
Földmérők - távolabbról kis kamerának látszó - teodolittal dolgoznak az út mentén, egyik kollégájuk pedig lassabb, óvatosabb haladásra inti a mellettük elszáguldó gépkocsikat.
Az egyik autó azonban nemcsak lassít, hanem meg is áll a teodolitosok mellett, s a sofőr kiszól:
- Látom, uraim, civilbe öltözve is nagyon dolgoznak.
- Hát, igen.
- Túl gyorsan hajtottam?
- Hmm, erre most én mit mondjak...?
- Aha, aha, értem én. Nézze, elég lesz száz lej?
- Elég.
Azzal a sofőr a zsebébe nyúl, átad az egyik földmérőnek egy százas bankót - majd megkönnyebbülten indul tovább, szinte boldogan búcsúzva:
- Minden jót uraim, igazán hálás vagyok, köszönöm szépen.
- Nincs mit...
