Blogosz

MESE NINCS.

Magyarórák (tévúton) haladóknak

2009. november 20. 21:56 - BlogoszEditor

Na jó, ennek a kampánynak is vége. Az előbb ért véget a három legesélyesebb elnökjelölt tévévitája. A legmeggyőzőbb számomra a második rész volt, amikoris szörföztem egyet, s a Disney Channelen elkaptam a Hannah Montana végét, majd pedig a Cartoonon az I am Weaselt.
Nagyjából ugyanolyan szintűek ez utóbbiak is. Csak sokkal érdekesebbek és hihetőbbek.

Hogy ki a nyertese a vitának, s úgy általában a kampánynak is? Én.
Mert végre nem érzem úgy, hogy feltétlenül voksolnom kell, értékes és értékelhető szavazatot kell leadnom valakire, vagy valaki ellenében. Most ugyanis minden jelölt egyformán ellenünk van. Hiszen a politikai élet olyan változásokat produkált az utóbbi években, amelynek révén a szereplői közül mindeki behelyettesíthető lett mindenkivel. Úgyhogy tartom is a véleményemet, hogy holnapután, a voksoláskor mindenki kap is egy-egy szép pecsétet tőlem ugyanarra a szavazólapra, és pá.

2-az.jpg

Azért persze lehet árnyalni. Vannak bosszantóbb esetek is a simán reményteleneknél.

Elég ciki például, hogy a legbunkóbb választási jelmondatot ezúttal az RMDSZ produkálta. Így hangzik: "Vasárnap a magyarok Kelemen Hunorra szavaznak".
Nocsak. Mit nem mondanak... És a magyarok vajon tudnak erről?
Én speciel elég sok olyat ismerek, aki nem. És ha meghallja, röhögni fog. Aztán meg legyint. Sőt, olyanokról is tudomásom van, akik esetleg még odanyomtak volna egyet (halkan átkozódva azért közben), de ha ezt a süketséget észreveszik, már biztosan nem fognak.

Mert hiszen mi van? Az RMDSZ mondja meg, hogy én magyar vagyok-e? Ráadásul a nemzetiségem attól függene, hogy hova pecsételek, vagy, hogy pecsételek-e egyáltalán? Na nem, köszi. Nem veszünk semmit, elég volt, jó napot.

Nem kellett volna esetleg meggyőzni inkább a választókat? Na jó, ez túlzás, de akkor legalább megpróbálni. Nem lett volna jó, legalább valami olyasmit tenni, felmutatni, hogy ez az opció egy rövid ideig, bár a választás napján természetesenek, vagy legalábbis elfogadhatónak tűnjék? Ehelyett jobb még a kampányban is sértegetni az egyre fogyatkozó voksolókat? Hm... Érdekes stratégia.
Nehogymár az posztulálgasson itt nekünk, ráadásul saját magunkról, aki épp szorgalmasan a választói kegyünket kellene keresse. (Arról már nem is beszélve, hogy képviselnie is kellene minket, legalábbis a ködbe vesző kezdetekben, húsz éve tett vállalásai szerint. De ez már tényleg nem aktuális téma.)

Szóval szegény RMDSZ annyira elszakadt már a valóságtól, annyira nem képvisel már a működtetőin és a klientúráján kívül senkit, úgy beszűkült a pártságába, s ebbéli arroganciájába, hogy már azt is ő akarja megmondani, ki a magyar. Már címkézgetne is.
Aki pedig még harap is az ilyesmire (és azért lesznek bőven, ne higgyjük, hogy a magyarok okosabbak bármilyen más választói tömegnél), az meg is érdemli, hogy más mondja meg, mi ő.
Pedig valahogy úgy emlékszem, hogy épp az RMDSZ-nek kellene a legkevésbé szemtelenkednie a romániai magyarokkal. Ehhez képest már ilyen arcátlanságokkal próbálja meg kifacsarni belőlünk a szavazatokat.
És ha ilyen lámer, de mégis impertinens dumákkal zsarol, ha ilyen piszok módon húzogatja a kabátunk szélét, hogy nincs-e valami aprónk a számára, akkor azt sem mondhatom, hogy ez szánalmas. Mert akkor ugyebár én csak azt mondhatom - az ő beteg logikájuk szerint -, hogy jale, domnilor. Deci: jale, domnilor.

Egyébként ilyen volt az egész kampányuk: buta, ötlettelen, stílustalan - helyenként egy leheletnyi surmósággal megbolondítva.
Pedig ugye azzal indult egyebek mellett, hogy netes versenyt szerveztek Kelemen Hunor választási plakátjának megtervezésére. Végignéztem a pályamunkákat. Volt sok nagyon ügyes, igazi, eszes, szellemes. Ehhez képest végül nagy nullát hasznosítottak ebből is. Csak a kampány része volt eleve ez is, arra kellett az egész, hogy egyfajta mozgósító gyakorlat legyen a fiatalok számára, akiknek a munkáit aztán hamar kidobták.
Még kampányszinten sem tudnak újat mondani tehát: ugyanazok a szürke klisék, ugyanaz az arctalan hadoválás, nyögdécselés, ugyanazok a semmitmondó plakátok, szóróanyagok. És persze főleg ugyanaz a hamis üzenet. Egy kicsit megvadítva a végére azzal, hogy szubtilis parasztsággal kiátkoznák azokat, akik nem az ő szekerüket tolják. Azokat meg főleg, akik semmilyen szerekeret nem. Na, ez utóbbiak a legszörnyűbbek számukra.

Szóval marad a jale. Azzal együtt persze, hogy nekem kicsit más képem van arról, ki a magyar. Arról meg kifejezetten, hogy ezt ki dönti el. És nem ők.

m.jpg

De ha már magyarkodunk, s igaz magyarok csak az ő hordájukban vannak, nézzük meg a másik jelmondatukat is. Így hangzik: "Bizonyítsuk be a magyar összefogás erejét!"
Hogyan, kérem? Ez talán magyarul van? Nos, elmondom akkor magyarul mondjuk én, akit épp most románozott le az RMDSZ. Tehát így hangzana: "Mutassuk meg a magyar összefogás erejét!" Esetleg: "Bizonyítsuk a magyar összefogás erejét!"

Szóval így. Tehát az RMDSZ még kampányban sem beszélni rendesen magyar, akkor sem, amikor erre épít ő korteskedés, de akarni ő megmond, hogy ki az, aki nem lenni jó magyar.
Én meg röhögni össze azt a gyökértelen gyökér fajtámat. :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr512637946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása