Jeleztem itt már régebben is, hogy ha csak rajtuk múlik, akkor a két kormányerő a PD-L és az RMDSZ közösen fogja elásni Verespatakot. Pontosabban leradíroztani a föld színéről, s összeciánozni a helyét.
Mégpedig a milyen miniszternek a segítségével? Hát a környezetvédelmiével. Ez az igazi király: nálunk a környezetvédelemmel megbízott miniszter romboltatja a környezetet. Az illető tárcavezető Borbély László. Akiről már rég nem csak az én gyanúm, hogy aranyra fáj a foga, a mögötte álló két kormánypárttal együtt. Politikusok is felhívták már a figyelmet azóta arra, hogy Borbély enyhén szólva hajlik arra, hogy leokézza a verespataki ciános kitermelés megkezdését.
Csak előtte még egy kicsit játszik, színházosdit. Eljátssza, eljátsszák, hogy körültekintően járnak el, mielőtt lecsapnak a zsákmányra. Már kész is a kimagyarázási stratégia. Ennek a lényege, hogy csak akkor kezdhető meg a ciános kitermelés, ha illeszkedik a normákhoz - márpedig sikerült pár olyan országot találniuk az EU-ban, ahol van ciános kitermelés, úgyhogy gyerünk, illeszkedik és kész, mehet, ide a szajrét és le van ejtve Verespatak. Borbély már nyilatkozgatja is pár hete mindenfelé, hogy az EU-ban nem tilos a ciántechnológia.
Na és? Ami máshol nem tilos kifejezetten, azt nekünk mindet gyakorlatba kell ültetni? Sőt, netán egyenesen kötelezőnek érzik? Akkor lenne még pár ötletem...
Szóval ki van ez találva. A romboláshoz még felvezető duma is jár.
Elvégre egyszer környezetvédelmi miniszter az ember (reméljük). Ha épp ekkor nem tesz kárt a környezetében (meg az egész csapatának az amúgyis elég halvány becsületében is), akkor mikor tenne?
Tehát a közvélemény ciánügyben való mérgezése javában tart. És még vagány kis kiruccanásokat is hoz a miniszternek. Most például Svédországba fog elugrani azért, hogy meggyőzze saját magát Verespatak elpusztításának nemes és felette szükséges voltáról.
Itt a vonatkozó, mai, friss hír. "Svédországban fog tájékozódni a ciántechnológiát alkalmazó bányák működéséről Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter, aki elmondta, hogy Finnországban is termelnek ki aranyat ezzel a technológiával. A román közszolgálati televíziónak a miniszter kijelentette, hogy az erdélyi Verespatakon (Roşia Montana) tervezett aranybánya-beruházás kapcsán környezetvédelmi miniszterként nem tehet egyebet, minthogy tiszteletben tartja az érvényben lévő európai jogszabályokat.
Rámutatott, hogy jelenleg Svédországban és Finnországban is termelnek ki aranyat ciántechnológia alkalmazásával, igaz, olyan helyeken - tette hozzá -, ahol nincsenek települések, de a valóság az - mondta Borbély -, hogy Európában jelenleg alkalmazzák ezt a technológiát. (...) Borbély közölte, hogy már felvette a kapcsolatot svéd kollégájával, hiszen az északi országban jelenleg évente 4,5 tonna aranyat termelnek ki ciántechnológiával. Közölte, hogy svéd kollégájától meghívást kapott, így a helyszínen fog tájékozódni, miként működik ott a ciános aranykitermelés.
Borbély a ciántechnológia betiltására vonatkozó politikai kezdeményezéseket illetően elmondta, hogy magyarországi kollégáinak is elmagyarázta: könnyebb a betiltásról döntenie egy olyan országnak, amely nem rendelkezik aranylelőhelyekkel. Viszont Romániának, amelynek 300 tonna kitermeletlen aranya van Verespatak környékén, alaposabban meg kell gondolnia, hogy meghozza-e ugyanezt a döntést vagy sem."
Jaj, de aranyos, nem?
Hogy "környezetvédelmi miniszterként nem tehet egyebet"... Meg, hogy "magyarországi kollégáinak is elmagyarázta"... És, hogy "könnyebb a betiltásról döntenie egy olyan országnak, amely nem rendelkezik aranylelőhelyekkel"...
Hát szerintem meg "környezetvédelmi miniszterként" tehetné például azt is, hogy a környezetvédelmet tartja szem előtt. Furán hangzik ez Romániában, mi?
És "magyarországi kollégáinak is elmagyarázhatná" inkább azt, hogy ha már Magyarország is, sőt, az ő saját párttársai is (pl. Eckstein), valamint még jó sokan mások is épp a ciántechnológia európai szintű betiltásáért küzdenek, akkor miért épp a romániai környezetvédelmi miniszter masíroz ezzel szembe... De ez is kimagyarázható, ha sárgán csillog valami a látóhatáron, ugye?
És amúgyis "könnyebb a betiltásról döntenie egy olyan országnak", bármely olyan országnak, amely nem szétlopatni akarja magát a saját felelősei által. De itt épp az ellenkező a helyzet, nemde?
Szóval a legfrissebb fejlemények is azt mutatják, hogy megint nagyon viszket többeknek az aranyér'. És egy ilyen betegség nagyon tud ám fájni. Főleg, ha ül az ember. De attól tartok, ezért sem fog ülni senki. És fájni is csak nekünk fog. Dacára annak, hogy csakis másnak lesz.
Amúgysem kérnénk belőle. Maradjon ott, ahol most van.
És ha Borbély László szakminisztert mégis annyira kínozza a fájdalom a 24 karátos aranyér', akkor igazán beleáshatná magát a szakirodalomba. Tanulmányozhatna olyan vonatkozó dokumentációt, amely nem az ő terveit erősíti, mégis nagyon a témáról szól. Például ezt itt, ni.
Nagyon sok fontos - szinte személyre szabott - tanács van ebben is. Aranyköpés. Meg aranymondás. Minden betűje arany.
Ugye ebben is valami sárgát akarnak kiszedni a föld alól - aztán kiderül, hogy az lényegében maga a főszereplő, s végül nyakon csípik és elviszik. (És ha nem ül nyugton, arra az esetre még maga Petőfi bácsi is jelzi, hogy személyesen ő is jól meg fogja csípdesni. Úgy látszik, a nagyjaink valóban vigyáznak ránk odaátról is, s időnként visszajárnak igazságot tenni. Aranyigazságot.)
Svédországba tartva a repülőn is lehet ezt a kis verset mantrázni. Hátha akkor a lejárt lemezét lecseréli egy másikra. Az lenne csak igazán népszerű, igazi aranylemez.
De azért ne nagyon reménykedjünk. Mert - egy másik képpel élve - amíg van mit átpasszolni, addig soha nem nyugszik az aranycsapat. A romániai ellenzéki pártok is csak azért hangoskodnak épp a verespataki projekt ellen, mert ők most nem rúghatnak labdába, nem lehetnek arnylabdások. De ha pont ők lennének pályán, akkor meg ők cseleznének ugyanígy, s ők lőnék az egész országnak eme aranygólt. Ez aranyszabály. És mégsem menti a felelősöket, az arany hordát.
