Blogosz

MESE NINCS.

Ezotéria (vagy mi): lelkemből üzenek

2011. augusztus 16. 22:10 - BlogoszEditor

 

Az utolsó nap utolsó óráiban még vitte, a hátán fuvarozta lassan már duzzogva sztrájkolni kezdő, megfáradt testem az őt vidáman, éberen és érdeklődően ide-oda ráncigáló szellememet. De a jelek már egyértelműek voltak: a Sziget utolsó napjára ismét kiütött a lényegében állandóan szálló por. Ott van az mindig, de úgy igazából nappal csak nagyobb kavarásokkor látszik - éjjel viszont folyamatosan, egy-egy, néha a tömegen átmodortalankodó jármű fénycsóváiban minduntalan rajtakapható.

Szóval az utolsó napra megint beálltam a portól. És nem olyan portól és nem úgy, hanem az igazitól, a köznapitól, amolyan náthaszerűen, allergiásan. Úgyhogy miközben a lélek egyik színpadtól a másikig sietett, felvillanyozva és sugározva, a testnek minduntalan meg kellett állnia orrot fújni.

Trombitálok is nagy elszántan - hátha ez lesz már az utolsó fújás, s múlik ez az igazán kellemetlen fesztivál-mellékhatás. És ahogy ott fújom, épp az árusok utcáján, s közben felpillantok, látom, hogy pont egy kis üzlet rivaldafényében álltam meg. Itt semmi mást, csak bohócorrokat lehet vásárolni. S megpillantom: a bódén lévő felirat csak egyszerűen annyi, épp a fejem fölött virít, öles betűkkel: "PIROS ORR". Heh! Nekem aztán van most, mégpedig ingyen. És teljesen natúr. Ahogy elmosolyodom, s a felpingált két szót nézve kanyarítom vissza a zsebkendőt a zsebembe, elkapom az áruslány tekintetét. Aki épp most jön rá, hogy pont piros orr állt meg a piros orr-szaküzlet előtt. S amint odakuncog egyet, már sejtem: a záróéjszakát még lenyomom, igen nagy örömmel, de utána a testem végképp fáradt, kellemesen, de használhatatlanul kimerült és lázas lesz - úgyhogy nem fogok én írni semmit, semmiféle blogba arról, hogy milyen volt, meg ilyenek. Különben is minek?

Úgyhogy aztán, egy nappal később kivonszoltam a testet a pályudvarra, megvártam vele az indulást, s felraktam az első hazafelé tartó vonatra, a csomagjával együtt. A szellem viszont még maradt, maradni is fog. Még most is itt szekálna - igaz, kedvesen teszi -, hogy menjünk valahova.

A testtel viszont küldtem üzenetet. Megkértem, hogy ha hazaér, és mégis lerogyik netán a gép elé, esetleg pötyögje be - ha nem pont a billentyűzeten akar inkább aludni. Úgyhogy lehet, hogy pont most valami szöveget táplálgat be, és tölt fel a blogomba. Biztosan épp orrot fújva és morgolódva közben, de na.

Szóval, fú, igazán intenzív ez a nyár. YellowFest (Nagyvárad), Campus Fesztivál (Debrecen), tanyasi dj-party (Nagyvárad), Cinetrip (Budapest), Sziget (Budapest), s most jön csak a Félsziget (Marosvásárhely). Soha rosszabbat. (De jobbat sem, már azért. Ezt én írtam ide, én szóltam bele, a szövegbevitelt végző test, bocs. Csak már mégis...) 

És bár őt hazaküldtem szabira, ezúton is köszönöm a testnek a közreműködést. És kívánom, aludja ki magát iziben, különben nem visszük. Mert nélküle is megyünk. De jobb lenne együtt.

Állítólag mások is hozzák a sajátjukat. Legalábbis a legtöbben. Úgy a jó. Marad a harmónia. Na gyere! Gyere. :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr413158964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása