Blogosz

MESE NINCS.

Juhé! Vagyis ja: semmi, semmi....

2014. július 21. 18:14 - BlogoszEditor

Eldőlt ma: Klaus Johannist indítja a PNL az államfőválasztáson. (Ugye ő az egyetlen jelölt, aki esetleg legyőzheti a második fordulóban a PSD nevű bűnszövetkezet szürke eminenciásai által maguk előtt tolt imázsarcot, kirakati figurát, azaz Victor Pontát - és így elvileg megakadályozható, hogy a PSD a parlament és a kormány totális leuralása után az államfői hivatalt is megkaparintsa, kiterjesztve ezzel egyeduralmát. Emlékezzünk: a PSD-ről van szó, azaz arról a pártról, amelyik Románia 1989-es fordulat utáni azonnali kisiklatásában és folyamatos visszahúzásában a legkomolyabb, sőt, nem egyszer a legvéresebb szerepet játszotta. És játsza.)

Szóval a PNL-be tömörült oligarchák meg úgy számítottak, hogy Klaus Johannis versenybe küldése révén próbálják meg ezt ellensúlyozni. Juhé, akkor mégis van végre kire szavazni - gondolhatja az olyan választópolgár, aki valamelyest mégis épeszűbb, jóhiszemű, de odáig még nem jutott el, hogy megértse, valójában nincs alternatíva, és minden jelölt mögött egy-egy (ugyanolyan érdekek és elvek mentén szerveződött) maffia áll. Sőt, épp ilyen felkiáltásokat hallottam is ma, többektől is. És nem tagadom, ezúttal még én is elgondolkodom most a dolgon - azon, hogy kivételesen netán újra érvényes voksot adjak majd le -, pedig mindkét "iskolát" kijártam.

A változások után, a részben még euforikus és nem kizárólag bűnözést jelentő politikai kavarodás során állandóan harcolni kellett a most PSD néven jelen lévő utódkommunista párt ellen - és szavazóként úgy lehetett ezt megtenni, hogy az ellenük fellépő ellenzékre szavaztam. (Igen, akkor még volt kisebbik rossz, ugyanis a gazdaság dubiózus szereplői akkoriban még nem igazán jöttek rá arra, hogy a pártokba, a döntéshozatalba is beépülve, majd ott az irányítást megkaparintva mekkorát nyerhetnek és hogyan védhetik magukat egyúttal. Akkor - egy rövid ideig - még volt igazi ellenzék, még volt például RMDSZ, PNŢCD, PNL. Azóta rájöttek erre - ergo azóta nincs kisebbik rossz. És nincsenek pártok sem, nincs igazi ellenzék, csak átmenetileg ellenzékbe kényszerülés, és nincs RMDSZ, PNŢCD, PNL, meg semmilyen egymástól jól és jogosan elkülöníthető párt sem, csak érdekcsoportok, maffiák vannak. Amelyek a hatalomért való harc során kifelé viaskodnak, de befelé bármikor lepaktálnak egymással. Azaz behelyettesíthetőek. Azaz ugyanolyanok. Azaz nincs kisebbik rossz.) Ez volt ez első "iskola". Aztán a második az, amikor a munkám révén már beláttam a kulisszák mögé is, és kétséget kizáróan, hosszú évek alatt számtalan konkrétum révén, alaposan meggyőződtem arról, amit épp az előbb fejtettem ki. Vagyis arról, hogy alternatíva nem létezik, ebben a korszakban és ebben a konjunktúrában egyszerűen nincs, tehát illúzió csupán az, hogy ha erre vagy arra szavazunk, akkor "legalább egy kicsit jobb lesz, vagy legalább nem lesz rosszabb". A jelen helyzetben évek óta a legvállalhatóbb és leglogikusabb, és lényegében az egyetlen tiszta megoldás tehát: elmenni szavazni, és szándékosan érvénytelenített voksot adni le.

Ám most én is meginogtam ebben egy picit. Hiszen éles harc várható. És ismét a mindenen végigterpeszkedő PSD áll az egyik odalon (sőt, áll nyerésre), ugyanakkor ezúttal megint van esélye egy másik formációnak megfordítani az eredményt. Protestszavazat leadásában gondolkodom tehát. Szóval a PSD ellen, nem pedig a PNL-re. Nyilván.

De nem feledhető, kik állnak a PNL mögött is. Mint ahogy minden párt mögött, illetve benne minden pártban is ők vannak jelen: korrupt, mindenen át manőverező és mindenen átmanőverező pénzemberek, érdekcsoportok és oligarchák. (Unalmasak és le vannak járatva ezek a kifejezések? Úgy tűnik? Igen: le. Igen: unalmasak. Épp az ő harcaikban járatták le őket, az egyikükhöz, másikukhoz, harmadikukhoz kötődő médiaorgánumok és bértollnokok. Ettől azonban még ugyanúgy tény, hogy mindegyik pártot ilyenek irányítják, és a jelöltjeik is az ő érdekeiket képviselik, meg persze a sajátjukat.) És hát azt is nézzük meg, ki is Klaus Johannis. Egy romániai település polgármestereként lett ismert. Szóval, hogy polgármester, Romániában. Ez önmagában is elég, érted. De ha nem lenne az, beszélgettem a viselt dolgairól munkatársaival. Konferenciákon, tanulmányutakon futottam össze néhányukkal, és ahogy felmerült Johannis neve, szinte kérdés nélkül folyt belőlük a szó. Hogy "aha, mindenki azt hiszi, Johannis, a német precizitás és a tisztesség és a rend megtestesülése - holott ugyanúgy a kis bizniszeit intézi". Mindegyikük ugyanezzel kezdte. És aztán folytatta.

klaus-iohannis-262fzuj.jpg

Még valami: emlékezzünk arra is, hányszor tettünk kivételt. Amikor már tudtuk, hogy nincs a szavazatunkra és bizalmunkra érdemes párt. De mégis úgy gondoltuk, hátha most mégis, kivételesen. Hátha most engedhetnénk. És engedtünk. Aztán semmi sem lett - csak ugyanaz. Különféle és összetett okokból ugyan, de ugyanúgy nem jött be, és meggyőződhettünk arról, hogy kezdetben volt igazunk. Ugye Emil Constantinescu. És a Demokratikus Konvenció. Vagy Traian Băsescu. És az itteniek, azaz a nagyváradiak kedvéért mondjuk Ilie Bolojant is megemlítem. Példák arra, hogy mekkorákat tévedünk, ha nem vagyunk hajlandóak végre felülemelkedni az egészen, ha megengedjük magunknak, hogy mégiscsak megpróbáljunk "valami jót tenni, a voksolás eszköze által". Ugyan. Ugyanmár.

Szóval most mégis, megint itt a dilemma. Amelyenk lényege: ott, ahol nincs alternatíva, ahol kifejezetten bűnözői csoportok rivalizálása maga a választás is, ugyanakkor a kulisszák előtt, kifelé egyikük és másikuk előretolt embere, médiaarca közötti vetélkedés pusztán az egész, érdemes-e érvényes szavazatot leadni bármelyiükre is? Akár azért, hogy megállítsuk a másikat. De ezzel magunkra húzzuk az egyiket. Amelyik aztán lényegében ugyanazt teszi.

Hm... Néha előáll olyan kiélezettebb helyzet - mint most -, amikor újra felmerül ez. Pedig nem szabad ilyeneken gondolkodni, hanem az egész fölött át kell nézni. De ilyenkor mégis elgondolkodom ezen. És hát joggal harcolhat ez a kettő bennünk. Bennem például harcol is. Hogy megbocsáthatatlan az, amit a PSD az országgal, velünk, mindennel tett. Ugyanakkor megbocsáthatatlan az is, hogy a teljes politikum ugyanezt az utat járja már azóta, az összes jelöltjével és a mögöttük álló bűnözőkkel együtt. Jó szívvel, nyugodt lélekkel, tisztességesen egyikükre sem lehet szavazni. De ugye van idő a novemberi választásig. Hogy végül Johannis, vagy a szavazat érvénytelenítése lesz, azt szerintem ott helyben, a szavazófülkében fogom eldönteni. Hiszen isten őrízzen attól, aki egy-egy választási kampány során dönti el, mit tegyen - akit a színjáték befolyásol.

Minden esetre tehát már az is váratlan részemről, hogy egyáltalán ismét számításba veszem az érvényes szavazást. Hogy ez egyáltalán megmoccant engem. Ez a legnagyobb személyes fejlemény ezzel az egésszel kapcsolatban. Én leginkább ennyit tehetek "a romániai demokráciáért", (phe, bleah) a jelen helyzetben. És jópár évtizedig ugyanez lesz itt még a helyzet. Ez is több, mint amit a "a romániai demokrácia", (phe, bleah) tesz értem. Oké, köszi, helló.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr386529837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása