Blogosz

MESE NINCS.

Lakótelepi történet

2014. december 31. 11:17 - BlogoszEditor

De nem az a buta, hamis, gettós, pózolós, hüeség. Hanem valami aranyos, jópofa. Csak nem vagyok biztos benne, hogy így, írásban, elmesélve is átmegy-e a díp masszázs.

Szóval Tacsi. Jópár évvel ezelőtt fedeztem fel. Azóta minden évben, amikor néhány intenzív nyári napot Budapesten töltök, és Gazdagréten lakom egy panellakásban, megkeresem a környéken ezt a kedves kis (nagy) falfirkát. Egy macska, amelyik bizonyos Tacsi nevű illetőt keres. Vagyis egy macsi egy tacsit.

Szóval minden évben megtekintem ezt a műremeket az egyik panelház falán. Ám idén váratlan fordulatok sora következett be. Új utak nyíltak, és egy egész kis történet bomlott ki. Az életmenedzseremmel együtt járkálva ugyanis felfedeztük, hogy a környék egy egész kis tacsibánya. Tacsi itt, tacsi ott. Keresik, kutatják. Ha az üzletbe mész le, tacsi, ha a kocsmába mész le (oda soha), tacsi, ha az Aldiba mész le, tacsi, ha az Eleven Centerbe mész le, arra is tacsi. Szóval egy kis sztori épült ki a környéken. Mennyire kell már kellemesen lefáradtnak, csillogóan bomlott elmének lenni, hogy egy ilyet kitalálj, és fel is fess? :) Nagyon fess. És van happy end is - ugyanis megkerül Tacsi. Bár abban sincs köszönet, tekintve, hogy mit művel épp...

Ezzel a kis lakótelepi minitörténettel kívánok kellemes Sziget fesztivált és Budapest éjszakai életében való elvesződést jövőre is boldog új évet. Külön felhívva a figyelmet a harmadik képen látható alkotás extrabeteg voltára is. :D

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr557020009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása