Blogosz

MESE NINCS.

A diadal illúziója (Figyelem, tiszta szívű srácok: megint nem mi győztünk!)

2015. november 04. 13:10 - BlogoszEditor

Amikor úgy dolgozol valakinek a keze alá, hogy közben azt hiszed, egy nemes célt követve épp ellene teszel... Amikor ifjú lendülettel harcolsz, mert olyankor ez van a véredben (van, akinek később is), csak épp a célt téveszted el - de ezt észre sem veszed. Az elmúlt években már nézem, több példa kapcsán is, hogy megint ez zajlik. A legújabb példa erre a bukaresti Colectiv-tragédia utáni tüntetések - meg az, hogy mit értek el vele, és főleg mit nem. Lássuk.

A mai Romániában tízezer résztvevő fölötti létszámú demonstráció már igazán nagynak számít, arra már odafigyel a politikum is. (Persze leginkább azért, hogy lehalkítsa az egészet, manipulálja a tüntetőket és kiszúrja a szemüket valami látszatmegoldással - tehát pont nem azért, hogy eleget tegyen a követeléseknek.) Márpedig e hét elején már több tízezren tüntettek Bukarestben, először azért, hogy a tűzvész és a kapcsolódó korrupció miatti politikai felelősök közül is távozzanak páran, aztán már Gabriel Oprea kormányfőhelyettes és a Piedone becenéven ismert fővárosi 4. kerületi polgármester, azaz polgári nevén Cristian Popescu ellen, sőt, Victor Ponta távozását is követelte a tömeg.

Nekem ez ütötte meg a fülemet: épp Ponta és Oprea. Ellenük már teljesen fölösleges tüntetni. (Vonatkoztassunk el most attól, hogy vajon a dologban érdekelt PNL mennyire szította, netán szervezte ezeket a tüntetéseket. Egyrészt azért vonatkoztassunk el, mert pontosan sosem szoktak kiderülni az ilyesmik, másrészt egészen biztos, hogy ők is meglovagolták, hiszen a "független, polgári demonstrációk" árnyékból való, pártos megtámogatása bevett része a politikai küzdelemnek, mindegyik oldalon. Erre kétféle megoldás van: az egyik, amikor teljesen, vagy részben bevallottan pártok szerveznek ilyet, a másik viszont a sokkal szomorúbb, amikor a néhanapján valóban független, polgári demonstrációknak induló akciókat kihasználják, azokra rátelepszenek, azokat eltérítik. Tehát most vonatkoztassunk el ettől, mert egyrészt ez adott, ez amúgyis része az összképnek, másrészt meg nem erről akarok most. Hanem épp a tiszta szívű, harcos srácokról.)

Hasonlót láthattunk legutóbb, amikor a Raed Arafat akkori menesztése ellen kezdődtek tüntetések, és sokan egyszerűen nem mérték fel, hogy nem sokkal az eleje után már az akkori USL választási érdekeit szolgálták a félrevitt, ellopott demonstrációk. Vagy vehetjük Magyarországon a Fidesz-óriás elleni eddigi egyetlen valamirevalóbb tüntetést, amikor az internetadó bevezetése ellen vonultak utcára. Már akkor belegondolhattunk: egy Arafat miatt, vagy netadó miatt? De hiszen épphogy nem ezek a legfajsúlyosabb gondok, hanem a minden ízében elfajzott és maffiaként működő, a nyakunkon ülő rezsim ellen lehetne és kellene demonstrálni, úgy a Fidesz, mint a PSD esetében. Konkrét ok is van erre, rengeteg, megszámlálhatatlan olyan húzás, intézkedés, sumákolás, mutyi, felháborító aljasság, amelyik mindenkinek rossz. És mégsem azok miatt vonulnak. Szinte soha. Ez persze valahol érthető is - az embereknek konkrétabb, kevésbé összetett, számukra könnyebben érthető okok és célok, hívószavak kellenek ahhoz, hogy megmozduljanak. Érthető ez, de nem jó. Mivel így az szokott lenni a vége, hogy a lényegi gondok orvoslása helyett eleve sokkal, nagyságrendekkel kevesebbet követelnek, és végül még kevesebbet kapnak. És ez utóbbi nagyon keveset sokszor még a saját javára is fordítja a hatalom. Ez volt az Arafat melletti szolidaritás idején is, amiből végül az USL jött ki megerősödve, és még nagyobbat tarolt a válsztásokon, a netadó elleni mozgolódásokkor, amely játszmát végül az Orbán-rezsim nyerte, még népszerűbbé válva amiatt, hogy látszólag meghajolt a népakarat előtt - csakhogy kizárólag akkor tette ezt, amikor a nép egy kis apróságot követelt, egyre vadabbul. És ez van most is.

ibd1127-20151103.jpgRég nem Pontáék távozása itt a tét. Hiszen az ő és kormánya sorsa már rég eldőlt, a PSD már új erővonalak mentén ismét visszatérni, maradni készül, mint a Terminátor - csak még Pontát pár hétig előretolva, a kirakatban tartották. A zavarosban halászó Opreának sem túl fényesek a kilátásai. Egyedül Cristian Popescu, azaz Piedone távozása lehet valami aprócskább, igazibb eredmény-szuvenír a tüntetőknek. (Na persze az is felmerülhet, hogy kiknek a lemondását követelje a tömeg, ha egyszer ők vannak még az adott pillanatban a bársonyszékekben, és még nem mások. Nos, egyszerű: semmi sem akadályoz meg abban, hogy kimondja egy demonstráló tömeg, hogy valójában mi ellen tüntet, semmi sem gátolja, hogy a valós célt tűzze a zászlajára. Csak ehhez látni is kellene, hogy igazából mi ellen szükséges fellépni, mi a valós.)

Mert most a "nagy hír" az, hogy lemondott Ponta. Csakhogy sajnos innentől megint nekik, a pártjának áll a zászló, pont nem a tüntetők győztek. Hiszen a PSD kulisszái mögött már amúgyis régóta készítették elő Ponta leléptetését, hogy újként eladható gárdával vágjanak neki a jövő évi dupla választási évnek. Tehát most még jól is jött nekik ez: a miniszterelnök, akinek a lemondását már hivatalba lépése óta követelték sokan, csak nem az utcákon, most úgymond "a népakarat előtt meghajolva" távozhat. Pedig így is akkor ment, amikor több már nem volt benne, amikor a megbizatásának eleget tett, amikor elvégezte azt, amiért a pártja ott tartotta, amikor lejárt a szavatossága.

Szóval a lényegi trendre visszatérve: az összes igazi tüntetésen rokonszenves fiatalok dominálnak, ők a többség. És ez így van rendjén, és így is szokott lenni mindig, minden korszakban. (Olyat, hogy zömükben nyugdíjasok demonstráljanak, csak a legordenárébb, primitív, manipulatív áldemonstrációkon lehet látni, mint például a Fidesz melletti szimpátia"tüntetéseken" ágáló, szerencsétlen, rövidlátó bácsik, nénik -, de lényegében akárhol, bármilyen pártok által szervezett, öntömjénező, szánalmas masztizásokon.) Viszont ami megfigyelhető, és ez itt a legfontosabb: mostanra felnőtt egy olyan generáció, amelyikben ugyan szintén természetes módon ott lobog a tűz, ott van a szokott lendület - viszont amelyik már nincs teljesen napirenden a történésekkel. Ők nem az elejétől voltak ott, nem együtt nőttek fel az 1989 után szerveződött pártokkal, nem a kezdetektől kísérik az eseményeket, nem voltak tanúi annak, ahogy a kezdeti eufória után fokozatosan mindegyik (hangsúlyozom: mindegyik) párt rájött arra, hogy működhet és tevékenykedhet maffiaként és magánvállalkozásként is, sőt, a nyakára ülhet azoknak, akiket úgymond képviselt, kihasználva őket. Azaz nincsenek tisztában azzal, hogy mi a valós tét, mikor mi a független polgár, az egészséges állam igazi ellensége. Jelen esetben például nem Ponta, hanem akik mögötte állnak, akik valójában működtetik az egészet. Ha pedig hamis célpontokra lövünk, az igaziakat megint elvétjük.

ibd1125-20151103.jpg

Mindkét képen: tüntetők Bukarestben, e hét elején (Fotók: EPA)

Persze ezt nem elítélőleg mondom. Semmi baj a srácokkal. Sőt, ez az egész természetes folyamat. Ám így is kellemetlen elnézni, hogy amit a kilencvenes években ugyanilyen tiszta hittel tüntetve, rendszeresen az utcára vonulva akkor sem tudtunk megbuktatni, az ül még a mienk mellett az újak nyakán is, mindannyiunkén, évtizedek múltán is. És ezt a mostani csatát is azok nyerték, akik amúgy a saját bizniszeiket intézve már rég előkészítették a kirakati bábjuk visszavonását, csak megfelelő pillanatra vártak, és a mostani fejleményekkel elhalkítják a tüntetéseket, megtörik a demonstrálók lendületét, ugyanakkor még el is játszhatják, hogy "a népnek engedve, felelős pártként" cserélnek. És közben maradnak. Ők is, meg minden, lényegében ugyanúgy.

Hogy akkor mégis mit kellene csinálni, mi hát a megoldás, ha ez nem? Nos, egyrészt a tüntetésekkel amúgy nincs gond. Csak hát mondom, azzal van, hogy mik a követelések, és mennyire lehet pár színházi fogással leállítani azokat. Hanem a fő tényező az, hogy jelenleg mindegy, ki jön helyette. És itt van a probléma. Ugyanis az 1989-es változások óta az utóbbi évekre teljesedett ki csak igazán Romániában (de például a fentebb szintén párhuzamok mentén említett Magyarországon is, csak most nem erről van szó) az, hogy egyszerűen nincs politikai alternatíva. Messze nem idea, nem csak közhely, hanem a mindennapi valóságunkba, az arcukba betokalodott jelenlévőség, hogy a teljes politikai és gazdasági osztály, berendezkedés lecserélése jelenthet kizárólag megoldást, vagy legalábbis változást. Különben csak ugyanezeket a köröket rójuk: mondjon le, de jön más, aki szintén ugyanazt műveli, ugyanúgy, aztán az is mondjon le, de jön más, mondjon le az is - néha meg mindez egy kis tüntetéssel megbolondítva. Na meg a diadal teljesen hamis és gyorsan szertefoszló érzetével.

Hogy hogyan lehet ezt a mindent kijelöl, mindent töröl jellegű cserét elérni, az jó kérdés. A kokrétumai még nem körvonalazódnak. Úgy gondolom, a tüntetések persze nem elvetendőek, kell az, mint sürgősségi polgárjogi eszköz - de ebben, a nagyobb munkában ez nem célravezető, nem ilyen módon fog ez bekövetkezni. Hanem valahogy kisebb, apróbb átrendeződéseinek sokasága révén egyszercsak azt vesszük észre, majd, valamikor, hogy nocsak. És bár szomorú (de azért szociológiai, meg tömeglélektani szempontból érthető is), hogy leginkább egy klubtűz az, ami utcára hívja mostanság a tüntetőket, akkor is csak egy rövid időre, végülis az sem kizárt, hogy ez maga is egy apró puzzledarab átrendezése, azaz végülis része. Még akkor is, ha az aranyos, forradalmi lendülettől bepörgött srácok nem látják, hogy nem a megfelelő célpontra lőttek - én meg nem látom előre, hogy hátha még így is ők járulnak most hozzá annak a folytatásához, amit még mi kezdtünk, de a mai napig nem sikerült megnyugtatóan befejezni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr798049696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása