Megkezdődött a választási kampány – bár hivatalosan még nem, de ez senkit nem zavar, nyomul már minden párt. És az RMDSZ ezúttal ilyen reklámanyagokkal állt elő. Pár napja jelentek meg ezek az utak mellett. Mit szólnak? Szerintem nem sikerült valami jól. Mert tragikus is, de vicces is, hogy hogyan lehet ezeket érteni. Jaja: tragikomikus. Pontosan bemutatja azt, miben vagyunk.
Mert valahányszor látom ezeket az új óriásplakátokat az utak mentén, először egyből arra gondolok: na, szépen vagyunk, ha már ők maguk is keresnek valakit, aki harcol a jogainkért, meg olyat is, aki kiáll a magyarokért. Ráadásul tessék, már egyenesen hirdetésekben keresik.
Bár mondjuk aki kicsit is követte a fejleményeket, a bejárt utat, 1989 óta, az sejthette, hogy egyszer valami ilyesmihez is eljutunk, hogy egyszer ide jutunk. Na de, hogy tényleg kell valaki, az biztos. Sőt, már 27 éve mind kellene, és egyre inkább. De sehol senki. Mert a jogainkért való harcosi állások ugyanúgy nincsenek betöltve, mint a magyarokért való kiállói posztok. Pedig annyian jelentkeztek már, és annyi önjelölt is lett – de aztán a melót valójában senki nem csinálja. Akiknek magát a munkát kellene végezniük, már azok hirdetnek, hogy keresnek valakit a munkára.
Nemtom, asszem, ez nem a legjobb jel.