Blogosz

MESE NINCS.

Furcsaságok a színpad alatt...

2017. július 03. 17:09 - BlogoszEditor

Újabb érdekes helyre néztem be. És újabb olyanra, amiről nem is gondoltam volna, hogy létezik. (Pedig persze utólag logikusnak tűnik, hogy van, előtte azonban ki gondolta volna.)

A nagyváradi színház színpada alatt ugyanis egész kis folyosórendszer húzódik, mindenféle kis helyiségekkel,  beszögellésekkel, váratlan, sötét lyukakkal. (Gondolom, ez csak annak újdonság, aki nem ott dolgozik. Tehát például nekem.) Izgi nekem az összes ilyesmi. És ha már megismertem a mélység titkát is ( ;) ), körbejártam egyúttal az egész épületet, a színpadtól a zsinórpadlásig. Eléggé érdekes. Így elsőre legalábbis. Eddig ugyanis a nyilvános részein kívül csak az irodákban voltam, meg párszor a tetőn, éjjel, illegálisan, kalandképp, ahogy az dukál.

Az evidens, hogy a közismerten rekordidő alatt (1899-1900) felépült színház ezen, színpad alatt húzódó folyosóit többször átépítették. Láthatóak ugyanis ennek a nyomai odalent, mivel sehol nem végeztek alapos, teljes munkát, hanem a régi struktúrára húztak újakat. Így sok helyütt az eredeti, széles, talán levegőztető rendszernek épült, és ma is jól húzó járatokra, amelyek a legmélyebben vannak, ráépítettek mindenféle falakat. Így aztán az egész egy félkész, kicsi labitintusra hajaz. Nyomoztam egy keveset, hogy hányszor, mikor, kik, mi okból építették át, de semmi konkrétum nem derült ki erről. Nem mintha nagy rejtély lenne ez, sőt, szerintem ellenkezőleg: senki nem foglalkozott vele, és vélhetően a komcsik piszkáltak hozzá először, mint annyi más megörökölt és aztán összegányolt épülethez.

Ami számomra érdekesség még, hogy én elhittem, hogy a színház legutóbbi teljes felújítása teljes volt ám a jelek szerint ehhez a részhez hozzá sem szagoltak. Ahogy amúgy egyéb félreesőbb részeihez sem. Ilyen helyeken felmerül persze még az is a látogatóban, milyen hangulatos lehet ide lejönni, és itt meginni, netán elszívni egy kis ezt-azt. Úgy látom, ez másnak nem csak eszébe jutott, hanem néha gyakorolja is. Egyes kürtőkben ugyanis vannak üres, sörös pillepelackok, máshol csikkek. Amúgy egy nagy raktár is az egész, de elég rendezetlen. Itt-ott törmelékhalmok, mindenféle szemétrakások. Máshol régi írógéptől, régi rádión át új szórólapokig sok minden, bedobálva. Megint máshol az egyik társulat egyik előadásához szükséges kellékek, egy nagy vasládában - de csak úgy otthagyva, nem az arra kijelölt helyen. Azt hinné az ember, hogy rendezett egy színházban ez is, azaz a mélység (ah), de nem. Van persze azért viszonylag rendezettebb része is. Konkrétan és pontosan a színpad alatt van ugyanis a kelléktár. Oda ugyan nem mentem be, mert zárva, és van még egy csomó izgi faajtó, vasajtó, ami szintén zárva van. Ettől persze még izgibb. Meg attól is, hogy a viszonylag kis helyen relatíve sok ilyen van.

Na, de mutatom akkor, képaláírásokkal együtt. És tehát nemcsak a színpad alatti részt, hanem akkor már mást is. (Kattintásra galéria nyílik, aztán tovább, a nyilakkal.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr9212634041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása