Néha megőrül a Sziget is, ahogy az emberek is, ahogy én is.
Jön fel a Nap, sétálok haza, egyik kempingből a másikba. Jön a majdnem kihalt úton, a hátam mögött valami. Ami aztán dudál, mint az őrült. Ez már gyanús, hiszen fesztiválokon nem közlekedünk járművekkel, csak ha nagyon alapvető, és ha már közlekedünk, az emberek között, akkor soha nem dudálunk rájuk. De hajnal van, már alig vannak emberek, én ezt is megértem, és emiatt baszik a szabályokra, tehát dudál valami. Hátranézek, egy szippantóautó az. Előtte egyetlenegy ember imbolyog, egy csatakrészeg valaki, aki nekem sem túl rokonszenves, egy hosszú törölközőbe csavart zombi, dehát mi a francot számít az, hogy nekem, vagy bárkinek tetszik-e. Ám nem elég, hogy a magyar állatok ledudálják, hanem azt látom, hogy a szippantóautóból ki is ugrik mindkét ember: a vezető és a mellette ülő is. Pedig a zombi már megijedt annyira a közvetlenül mögötte felhangzott dudálástól, hogy arrébbment. De ez a két ember tipikus nagy bunkó, úgyhogy azt követően ugrik ki a járműből, és rohan az élőhalottat megverni, hogy a zombi már nem is akadályozza őket. Én nem vagyok egy hős, vagy mittomén, de ez azonnal anyátokpicsája kategória, úgyhogy máris odamegyek, hogy mit csináltok. Hát nem evidens, hogy fizető vendég, és ő azért fizetett, hogy azt csináljon itt bent, amit akar, amíg nem sért szabályokat, és ezzel nem sértett, ráadásul ti azért jártok ide be dolgozni, vagyis pénzt is keresni, mert van ez a rendezvény, azaz vannak a fizető vendégek is, mint ő is? Akit épp megvernétek. Plusz nagyobb eséllyel külföldi, és nem is érti, mit beszéltek neki. Ezeket nem mondom így el nekik, mert hirtelen azt hiszem, ez nyilvánvaló. Na meg az ilyen szituk nem is a kifejtés helyei. Ehelyett csak annyit mondok: „Mit csináltok? Hagyjátok békén a külföldieket”. (Pedig persze nem csak őket kellene.) Erre a két tahó azt – szerintem – hazudja, hogy magyar az illető, és kurvaanyázott. Na és? Egyrészt a hátam mögül beugró dudálás miatti ijedtségre nekem is ez lenne az első reakcióm, másrészt inkább azt hiszem, hazudik a két ganaj, mivel látom, az lepte meg őket inkább, hogy valaki egyáltalán odament leállítani őket, és ez a valaki váratlanul magyar, egy főleg idegennyelvűeknek szóló rendezvényen. A sofőr hamar mond valami baromságot még, és visszaszáll az autóba. De a másik még ugat nekem. Én meg vissza, bár ez engem is meglep. Aztán ő is beszáll, indul a menet, és ahogy én megyek tovább, a szippantós meg beér hátulról, ez utóbbi tag még nekem ordít kifelé valami utolsó faszságokat. Amire a zárókép az, hogy tehát a majdnem kihalt, hajnali főúton megy egy szippantóskocsi, ami után én azt ordítom, hogy „takarodj már a picsáááába!” És ezzel elmegy az autó. (Nem, a rendszám megfigyelésére nem volt időm.)
Szembe jön négy fiatal. Mint látom, sajnos pont magyarok, mert a társaságbeli két fiú nagy csodálattal néz rám, tehát értette. De neeeee, nem ezt akartam bemutatni, sőt, én semmit, és ez az egész nem jó példa.
Pár következtetés:
- Sziget, az egyik legbiztonságosabb rendezvény vagy, és nem felelhetsz minden egyes alakért, aki a veled szerződötteknek dolgozik. Mit például ez a két hulladék. De na. Valamit tenni kellene. (Ez csak félig végigvitt következtetés tehát.) Meg az is igaz, hogy húsz ével ezelőtt még azt láttam, többször is, hogy a leszerződtetett biztonsági cég, az in-Kal emberei vernek véresre egyes fesztiválozókat, manapság már ennek nyoma sincs, tehát ebben is sokat fejlődött a rendezvény, ahogy másban is.
- Láthatóan nem mindenki tudja, hogy az ilyesmit például úgy szokták megoldani (és épp ma is, de máskor is láttam ilyet) ilyen helyeken, hogy az autóból vízipisztollyanl lövik az előttük haladók közül azokat, akik valamiért nem észlelik, hogy autó közeleg. Így amikor a meglőtt keresni kezdi a vízsugár forrását, hátranéz, és észbe kap. Másrészt meg jófejség is, mert nyár van, és hűsít. Mármint nem az autó.
- Hogy megfordulnak a szerepek azért néha, mivel egy hullarészeg tagot lehetett látni kezdetben, aki amúgy tökhülyén nézett ki, körülbelül úgy festett, mint Jézus bedrogozva, és a messiást egy fekáliaszállító követi. A végére pedig az lett, hogy megyek én az úton, amúgy tiszta feketébe öltözve, a trikómon pedig egy halott szellemkislány, hogy még furább legyen az egész, és külső szemlélőnek annyi tűnik fel, hogy jön mögülem egy szippantóautó, ami elmegy mellettem (hogy onnan épp kurvaanyázik valaki, az másnak nem hallatszik a motorzajtól, én hallom, mert az előzmények miat számítottam rá), szóval megyek én, és hirtelen, a semmiből ezt üvöltöm a járműnek, hogy takarodjon már a picsába. Hát, ezt látva én is arra gondolnék, hogy a fesztiválok állatkertek, és minden idióta ilyen helyeken poroszkál, íme egy példány, én.
- Amikor jön majd vissza ez a szippantós, akkor zárul nagyszerű képpel az egész. Ugyanis akkor azt mondhatjuk – és ez csak angonlolul jön ki jól –, hogy YOU ARE FULL OF SHIT.
***
A poszt maga ennyi volt, kész, mára zárul Miki mókatára. Ám ha már fura arcokról van szó – akiknek a jelenléte amúgy természetes és néha vicces is, aztán mindenki válassza ki a neki poénosakat, de a töbiekre se mutogasson –, akkor már nézzünk egy durvát. :) Épp tegnap estéről, aztán hajnalról. Az első kép valamelyik helyszínen készült, éjjel, aztán a második már ma reggel, az egyik kempingnél, ahova épp hazatért nyúl úr, és ahol véletlenül ismét összefutottunk, közvetlenül a szippantós-epizód előtt. Nem lesz könnyű megtekintés, készülj fel rá, végezz pár gyakorlatot a megnézés előtt, remélem, nem futottál előre már a képekhez, és égették ki a szemedet. :)