Blogosz

MESE NINCS.

"Bekaphatjátok, ma is csináltam ötszáz lejt, jól van"

2018. január 06. 15:04 - BlogoszEditor

Megint összegányázták valamivel a főteret, és most csak a Holdas templom előtt. Tiszta víz a térkő körülötte, kerülgetni kell itt, összesározza a cipőt.

Hehe, biztos szenteltvíz  jár az agyam, miközben kerülgetem a vizes részeket. Közben a templom körül jó sokan vannak, kiöltözve, ott topognak a vizes részeken. Mi az isten? – kérdezhetném adekváltan. Felnézve kiderül: a templom elé felállványozott nagy műanyag-tartályokból töltik át az emberek sok kis műanyagpalackba, sok kis csapon át a vizet, onnan folyik le a kövezetre is  és tényleg szenteltvíz.

Én meg kikerültem. Baj lesz. Sőt, szennyvíznek néztem. Ajaj. De ők meg ott taposnak egy részében. Úgyhogy nem is tudom: a jelek szerint akkor itt senki sem tiszta vízügyben.

Pár perccel később, már villamoson. Sőt, már épp szállnék is le, odamegyek az ajtóhoz. Előttem az a koldus, aki mindig csak eljátssza, hogy testi fogyetékos, meg mindig kamu dumákat is nyomat, öt-hat gyerekről, akik kórházban vannak (évek óta), meg sokszor vallásos tematikájú a mantra, isten, megváltó, mittoménmi. Ugyancsak ő az, akit már többször kaptam azon, hogy amikor azt hiszi, senki nem látja-hallja, magában mormolva könyvel és ilyeneket szokott mondani: "bekaphatjátok, ma is csináltam ötszáz lejt, jól van". De amúgy ő maga is jól van, sőt, most, itt előttem teljesen fitt, épp nincs semilyen testi fogyatéka. Van viszont nála két hatalmas csomag, láthatóan bevásárlásból jön. Ami persze nem baj, meg az ő dolga, a baj az átverés, amivel dolgozik. Egyébként mindig fel szokott ismerni, bár pusztán látásból ismerjük egymást, a járművekről, amelyeken én utazom, ő meg dolgozik. Most is felismer, de most először beszélni is kezd hozzám, mintegy magyarázkodva, pedig nyilván soha máskor nem szokott. Azt mondja: "Boldog új évet adjon az isten az egekben. Hát, egy kicsit bevásároltam már én is, hiába, csak kell enni. Vettem valamit, nem halhat éhen az ember, hát vettem valamit, csak kell az, segítsen az úristen, a teremtő legyen velünk." Úgy mondja ezt, olyan hamisan megalázkodó stílusban, mintha kérdőre vontam volna, mivel rajtakaptam volna, ő pedig szabadkozna, hogy mentse az irháját. Hát igen, nekem eddig nem tűnt fel, de a jelek szerint valóban rajtakaptam: egyrészt ma épp ép a teste, az a lába is, amit máskor rázni szokott, hogy remegjen; másrészt ma nem kell botra támaszkodnia, ráadásul arra a szokásos, groteszken rövid botra, ami nyilván csak azért olyan rövid, hogy ráhajolva görnyedtnek is tűnjön, de ma az sem kell, egyenesen tud állni, meg aztán épp jó élet van, hiszen fel van pakolva cuccokkal, negyedrészt megint villamosozik, de épp nem kéreget.

Szóval látom, szabin van. Meg is érdemli: vettem is észre még pár napja, hogy az amúgy vallási ünnepek idején kiemelten sokat dolgozott ezeken a szerelvényeken, isten nevében.

De miért nekem magyarázkodik? Úgy néztem? Tudtommal nem úgy néztem, de nem tudom, én nem látom, hogy néztem, de szándékosan nem olyan volt, hanem semmilyen. Minden esetre nem kell megijedni, hát nem kérem én számon a mindenféle – így többek között vallási témájú – kamuzásai miatt. Hiszen lényegében a bizniszt sokkal nagyobb léptékben űző kollégái mellett jöttem el az előbb, és (most) tőlük sem kértem számon. Igaz, annyit is érne az is, mint a szenteltvíz.

Eszembe is jut újra a mindkét esethez, helyszínhez, történéshez kitűnően menő idézet: "bekaphatjátok, ma is csináltam ötszáz(ezer) lejt, jól van".

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr8213554155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása