Igazi áttörés szerintem is, hogy Tőkés és Markó megegyezett.
Nálam például a tűréshatárt törték át.
A hír az, hogy a két kamugép addig tárgyalt, amíg megyegyeztek, hogy az idén nyáron esedékes EP-választáson Tőkés lesz az RMDSZ-jelöltlista vezetője.
Ezt eddig elfogadhatatlannak mondta Tőkés - helyette a "nemzeti összefogás listáját" akarta. De mivel mégis az lett a vége, hogy az RMDSZ listáján indul, most hirtelen ezt nevezi a nemzeti összefogás listájának. Laza. Lazán gyomorforgató vagyis.
Amúgy azt még hozzátenném, hogy már tavaly is lehetett hallani arról, hogy Tőkés az RMDSZ listáján fog indulni, a lapunkban írtunk is róla. Azaz addig játszották a buta szerepeket, amíg úgy döntöttek, hogy immár lenyomják a közvélemény torkán azt, amiben a kulisszák mögött igazából már hónapokkal együtt megyegyeztek.
Úgyhogy az egész egy igen sokáig húzott színjáték volt: az elmúlt hónapokban "egyeztetések" voltak, "eszmecserék" és "közeledtek az álláspontok".
Azt is jeleztem már annak idején, hogy az MPP-t vezető Szász Jenő kegyvesztett lett. Nemcsak az RMDSZ van már ellene, hanem Tőkésék, sőt, Orbán Viktorék is. Ezért is hagyták ki ebből a megegyezésből is az MPP-t, s ezért hagyják ki egyelőre minden másból is, amiből csak lehet. Hogy Szászt elszigeteljék és távozásra kényszerítsék. Mert amúgy nagyon nem akar menni.
Szintén a mostani Tőkés-Markó paktum hátterének fontos eleme, hogy az MPP-t kigondoló Orbán Viktor - látva az itteni második magyar párt nehézkes önépítkezését, bukdácsolását - rájött, hogy mégsem szakíthat teljesen az RMDSZ-szel, sőt, valamelyest közelednie kell hozzá. Ezért is jött létre első lépésként ez a mostani megállapodás Markó és Tőkés között.
És azért választották pont az EP-voksolásokat a "megegyezésre", mert ez a voksolás a legkisebb súlyú, alig van tétje lényegében. Úgyhogy épp megfelelő az ilyesmire.
Aztán majd meglátják, hogy a jövőben más, komolyabb, fajsúlyosabb témákban mi legyen.
Szóval ez a háttere, a leglényege annak, hogy a felek úgymond közeledtek.
Ja. A holtponthoz.
Mert ugye tessék már elmesélni, hogy mi ennek a nagy "összefogásnak" a lényege.
Halljam, halljuk, melyek voltak azok komoly projektek, amelyekkel az Európai Parlamentben előállt akár az RMDSZ, akár Tőkés László, s amelyeket csakis az összefogás hiánya miatt nem sikerült őket továbbvinni. Egy ilyen sincs.
És nem érdekes itt semmiféle politikai nyilatkozat, vagy kiállítás, vagy magyarok bálja, vagy ilyesmi. Márpedig csak ilyesmiken vett részt, s csak ilyeneket kezdeményezett mindkét fél Brüsszel és Strassbourg aporopóján.
Teljesen semmi lényegében. És ilyesmiket összefogással, vagy anélkül is lehet szervezni a jövőben is.
Szinte már hallom az ellenérvnek szánt butaságot: az EP nem arról szól, hogy nagy ügyeket át lehessen verni rajta. Aha. Így van. Sőt, az is igaz, hogy az EU szerveként működő EP sem foglalkozik igazán kisebbségi ügyekkel, ahogy az egész Unió is fut ezektől.
Jó. Akkor meg?
Következésképp ezzel az "összefogással" nem is kábé annyit lehet elérni, mint eddig, hanem egészen pontosan ugyanannyit: semmit.
A Markó-Tőkés dumcsi semmi ilyesmiről nem szólt tehát és semerre nem visz. Csak önös politikai érdekeket szolgál.
Lehet havas (később meg majd holdas) éjjeleken arról álmodni, hogy egyszer, talán, esetleg, kivételesen mégis jó lesz valamire. De az csak annyiban segít, hogy a naivak könnyebben elaludjanak. Önként. És ha nem megy önként, akkor az altatásukban segítenek ezek az emberek.
Akik "összefogtak". "Értünk".
Nézzünk egy másik aspektust is.
Az előző EP-választásokon Tőkés azzal cumiztatta az RMDSZ-t, hogy e párt ellenében is bejut az Európai Parlamentbe. Igaza lett.
Aztán az RMDSZ azzal szívatta Tőkést, hogy megtorpedózza a felvételét a legnagyobb EP-frakcióba, az EPP-ED-be. Ez is bejött.
És most ezek a rivalizálók összefognak. Ugyanmár.
Persze az sem lett volna jó, ha nem egyeznek meg. Mert akkor még több magyar átlagember hihette volna azt - abszolút tévesen - továbbra is, hogy van mi közül választania, s ha jól választ, akkor lesz is valami. Ám most, hogy létrejött a paktum, világosan lehet tudni, hogy nincs alternatíva a semmire.
Aki odafigyelt, ezt eddig is észrevehette ugyan, ám immár legalább írásos megállapodás is szól róla. Megtörtént a nagy összefogás - azaz magyarra fordítva ismét együtt próbál boldogulni az a pár ember és udvartartása, aki eddig különutakon csinálta ugyanezt.
Ez magyar ügy lenne? Pff.
Magyarok ügye, ez tény. Néhány magyaré. A Markóé, a Tőkésé és pár emberüké.
De az mellékes, hogy épp magyar nemzetiségűek. Tökéletesen betagolódnak bármilyen más politikai opportunista csoportba is akár, függetlenül a nemzetiségektől.
És van még egy nagy mítosz, egy kamu-adu, amivel állandóan élnek.
Hogy akármennyire nulla is valami, mégsicsak magyar, tehát voksojlunk oda.
Merthogy ha nincs összefogás, akkor - mondják ők az aktuális birkazavaró rigmust - elvesződhet az európai partlamenti képviseletünk. Hogy oda ne rohanjak! Az Európai Parlamentben (és nem csak ott) eddig is elvesződtek a képviselőink. Mintha ott sem lettek volna.
Most majd közös erővel művelik ugyanezt.
Az egészet nem, úgy értem, hogy rosszat akarnak a magyarságnak, rosszat akarnak nekünk. Dehogyis.
Nekünk nem akarnak semmit.
Eddig az RMDSZ és Tőkés külön-kölön terelgette a nyáját, vagyis az úgymond választói rétegét. Most úgy döntöttek, hogy ezúttal egy akolba kell csalogatni az egészet ismét, az összefogás hívószavával visszaélve össze kell fogdosni őket, mert a nyári EP-választásokon épp úgy jó nekik, ha az egyész nyáj egyfelé béget, egyfelé bólogat - azaz egyfelé szavaz.
Aha. Ez is lesz valóban.
Alig lesz található majd akkor is pár birkának nézett polgár, aki időben ráébred, úgy is reagálhat, hogy - mielőtt hátat fordít az egésznek - kiölti a nyelvét: bee!
